Gedeon napja van. | 2024.03.28

Újra kell tárgyalni első fokon az Eximbank keresetét a Lánchíd Palota szerződéseinek ügyében

2017-06-15 16:15:00

A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróságot új eljárás lefolytatására kötelezte a Lánchíd Palota bérbeadásának perében, amelyet az Eximbank indított, és hatályon kívül helyezte az elsőfokú ítéletet - közölte a felperes Eximbank az MTI-vel csütörtökön.

    A szerdán kihirdetett másodfokú ítélet szerint a Fővárosi Ítélőtábla elfogadta az Eximbank fellebbezését, miszerint a bérleti szerződés jó erkölcsbe ütközésének kereseti kérelmében a Fővárosi Bíróság a bizonyítási eljárást részben mellőzte, részben hiányosan folytatta le. A Fővárosi Ítélőtábla utasította az elsőfokú bíróságot, hogy a jó erkölcsbe ütközés tekintetében teljes körűen folytasson le bizonyítást - közölte az Eximbank.  
    Tavaly novemberben első fokon a Fővárosi Törvényszék elutasította az Eximbank és a MEHIB (Exim) vezetőségének feljelentését a budapesti Lánchíd Palota tulajdonosával, a Döb-68. Zrt.-vel szemben; a cégcsoport keresete szerint a bank korábbi menedzsmentje által kötött bérleti szerződés jó erkölcsbe ütköző és feltűnően értékaránytalan volt.
    Az Eximbank előző vezetősége és az alperes Döb-68. Zrt. 2014. január 17-én kötöttek 10 évre szóló bérleti szerződést, a felperes bank ugyanakkor egy évvel később bíróság előtt támadta meg a szerződést, feltűnő értékaránytalanság miatt. A felperes elsődlegesen annak megállapítását kérte a bíróságtól, hogy a felek között létrejött bérleti szerződés jó erkölcsbe ütközik és ezért semmis. Másodlagosan pedig azt, hogy a szerződés feltűnő értékaránytalanság miatt érvénytelen. 
    Az első fokon eljáró bíróság álláspontja szerint a felek között létrejött szerződés egy hosszabb alkufolyamat eredményeként jött létre, a felperes akkori vezetői ismerték az ingatlant, tisztában voltak annak piaci tulajdonságaival. A bíró szóbeli indoklásában elmondta, nem lehet összemosni a jó erkölcsbe ütközés tilalmát a feltűnő értékaránytalanság tilalmával. Kifejtette azt is, a szakértői vélemény nem támasztotta alá, hogy a vállalkozó érdekeltségébe tartozó cég és az Eximbank közti bérleti díj valóban feltűnően értékaránytalan volna.