Szijjártó az OECD-ben: harmóniát kell teremteni a nemzeti és a globális érdekek között
Meg kell teremteni a harmóniát a nemzeti és a globális érdekek között ahhoz, hogy a nemzetközi szabadkereskedelmi megállapodások politikai és társadalmi támogatottsága helyreálljon - mondta csütörtökön Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter az MTI-nek Párizsban a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) miniszteri értekezletének szünetében.
Szijjártó Péter kiemelte: Magyarországnak az az érdeke, hogy a szabadkereskedelmi megállapodások körül kialakult negatív nemzetközi hangulat megváltozzon és a támogatottság helyreálljon, mert ez teszi lehetővé a világkereskedelem bővülési ütemének javulását.
A miniszter ugyanakkor arra hívta fel a figyelmet, hogy "a globális érdekek a nemzeti érdekek összességéből állnak össze (...), és a nemzeti érdekeket még a nemzetközi kereskedelemben sem lehet háttérbe szorítani". Magyarország esetében ez a miniszter szerint a mezőgazdasági érzékenységre és egyes ipari kérdésekre vonatkozik.
Szijjártó Péter a levezető elnöke annak a munkacsoportnak, amely a nemzetközi gazdasági szervezetek szerepével foglalkozik a munkajogi és környezetvédelmi sztenderdek bevezetésében, a felelős üzleti magatartással kapcsolatos normák betartásának megerősítésében, valamint a nemzetközi szintű korrupció és illegális kereskedelem elleni fellépés ösztönzésben.
A miniszter emlékeztetett arra, hogy Magyarország rendkívül nyitott gazdasággal rendelkezik, ahol az export GDP-hez viszonyított aránya meghaladja a 90 százalékot, ezért a külső tényezők, például a külföldi befektetések komoly szerepet játszanak a nemzetgazdaság teljesítményének alakulásában. Hazánk ezért érdekelt abban, hogy a világkereskedelem bővülése újra növekedő ütemet vegyen fel az elmúlt két évben tapasztalt visszaesést követően.
Szijjártó Péter ehhez négy olyan dolgot említett meg, amelyekben szerinte az OECD-nek élen kell járnia. Ezek a szabadkereskedelmi megállapodások támogatottságának visszaszerzése mellett a környezetvédelem és a versenyképesség közötti egyensúly megtartása, a kis- és középvállalkozások (kkv) támogatása, valamint az illegális kereskedelem elleni küzdelem.
"Nemzetközi szinten is el kell kerülni, hogy a nukleáris energia negatív diszkrimináció alá essen, s az energiafelhasználásnak nemzeti hatáskörben kell maradnia" - hangsúlyozta a miniszter.
Miután a kkv-k adják a nemzetgazdaságok gerincét, figyelni kell arra, hogy ezek a cégek minél nagyobb mértékben be tudjanak kerülni a nagy multinacionális vállalatok beszállító láncaiba. A magyar kormányzat gazdaságpolitikájának az egyik legfontosabb eleme, hogy erre tekintettel támogatja a kkv-kat, hiszen Magyarországon a munkavállalók 25 százalékát multinacionális cégek foglalkoztatják és a GDP 60 százalékát is multinacionális vállalatok állítják elő - mutatott rá.
A kkv-k sikerességét hátráltató túl magas költségeket a digitalizációval lehet mérsékelni, miután "az elektronikus kereskedelemmel az esélyegyenlőség számukra is megteremtődik a nagy nemzetközi vállalatokkal szemben" - tette hozzá.
Az illegális kereskedelem elleni harcot is fő feladatként határozta meg a miniszter, miután az tönkreteheti a nyitott gazdasággal rendelkező országok kilátásait.
"Magyarországnak külön érdeke, hogy az illegális kereskedelem ellen egy elkötelezett, kivételezést nélkülöző nemzetközi együttműködés jöjjön létre" - fogalmazott.
Szijjártó Péter elmondta: Magyarország támogatja és örömmel csatlakozik a Nyitott gazdaságok és inkluzív társadalmak hálózata névvel létrejött holland kezdeményezéshez, amely csütörtökön alakult meg az OECD miniszteri értekezletén.
A hálózat kiemelt témái közé tartozik majd a kereskedelem és a beruházások ösztönzése, a protekcionizmus elleni küzdelem, az egyenlő feltételeket biztosító kereskedelmi és beruházási környezet kialakítása, a túlzott egyenlőtlenségek csökkentése és a magas sztenderdek nemzetközi támogatása. Utóbbiak közé tartozik számos OECD által kiadott alap- és irányelv, kezdeményezés, valamint ajánlás például a nemzetközi megvesztegetés és a nemzetközi adóelkerülés elleni fellépés, a vállalatirányítás és a felelős üzleti magatartás területén. Az alapító tagok főként OECD tagországok, de a csatlakozásra lehetősége van a fejlődő országoknak is.
