MNB: a monetáris tanács továbbra is kész nem hagyományos eszközökkel lazítani a monetáris kondíciókat
Amennyiben az infláció tartósan elmarad az inflációs céltól, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsa továbbra is kész a monetáris kondíciók további lazítására nem hagyományos, célzott eszközök alkalmazásával. A monetáris tanács májusi kamatdöntő ülésén minden tanácstag támogatta az alapkamat, az egynapos betéti kamat, az egynapos hitelkamat, illetve az egyhetes hitelkamat szinten tartását - derül ki az ülésről szerdán kiadott rövidített jegyzőkönyvből.
A tanács megállapította: a jegybanki előrejelzések feltételeinek teljesülése mellett az alapkamat aktuális szintjének és a jegybanki eszköztár átalakításával elért laza monetáris kondícióknak a tartós fenntartása összhangban van az inflációs cél középtávú elérésével és a reálgazdaság ennek megfelelő mértékű ösztönzésével.
A testület a három hónapos betétállományra bevezetett korlátot és annak esetleges jövőbeli változtatását az eszköztár szerves részének tekinti. A jegybank továbbra is a pénzpiaci hozamokon keresztül kívánja elérni a laza monetáris kondíciók fenntartását és a gazdasági növekedés ösztönzését. A tanács arra törekszik, hogy a három hónapos betétállományra bevezetett korlátozás hatékonyan fejtse ki az elvárt hatást.
A monetáris tanács megítélése szerint az előrejelzési időszakban élénkül a magyar gazdaság növekedése. A gazdaságban vannak még kihasználatlan kapacitások, de ezek a kibocsátás növekedésével fokozatosan megszűnnek. Az idei gazdasági növekedést a költségvetés és az EU-s források beruházásokat élénkítő hatása is támogatja. A tanács a következő években stabilan 3-4 százalék közötti éves növekedésre számít, amihez nagyban hozzájárulnak az MNB és a kormány növekedésösztönző programjai.
Az infláció a tanács tagjai szerint az elkövetkező időszakban a jelenlegi szint közelében maradhat. A foglalkoztatás dinamikus bővülése, a feszes munkaerőpiac és a 2016 végi bérmegállapodás következtében a bérek növekedési üteme tovább élénkül, aminek költségnövelő hatását ellensúlyozza a munkáltatói járulék csökkentése és a vállalati nyereségadókulcs mérséklése. Mindez a lakossági fogyasztás bővülésén keresztül kisebb részben a maginfláció növekedéséhez, nagyobb részben a külkereskedelmi mérlegtöbblet csökkenéséhez vezet. A testület előrejelzése szerint az infláció fenntarthatóan 2018 első felétől éri el az árstabilitásnak megfelelő 3 százalékos értéket.
A tanács tagjai úgy ítélték meg, hogy a magyar gazdaság fundamentumai és az inflációs cél fenntartható elérése szempontjából az előző kamatdöntés óta nem történt olyan fejlemény, amely a jelenlegi alapkamat, illetve a kamatfolyosó szintjének megváltoztatását indokolná. Kiemelték, hogy a változatlan alapkamat és az eszköztár átalakításával elért laza monetáris kondíciók fenntartása összhangban van a márciusi előrejelzés alappályájával, a beérkezett adatokkal, valamint a monetáris tanács korábbi kommunikációjával és a piaci várakozásokkal. Több tanácstag is megemlítette, hogy az inflációs alapfolyamatok nem változtak, miközben az inflációs várakozások továbbra is visszafogottak. Ugyanakkor néhányan megjegyezték, hogy a beérkezett inflációs adatok elmaradtak a várakozástól és a béremelkedés hatásai egyelőre mérsékelten jelentkeztek az inflációs alapfolyamatokban.
A magas külső finanszírozási képesség és a külső adósságállomány csökkenése a tanács tagjai szerint tartósan mérsékli a magyar gazdaság sérülékenységét. Az előretekintő hazai pénzpiaci reálkamatok az elmúlt évek során jelentősen csökkentek és várhatóan hosszabb ideig negatív tartományban maradnak. A tanács értékelése szerint a nemzetközi pénzügyi környezet alakulásával kapcsolatos bizonytalanság változatlanul körültekintő monetáris politikát indokol.
A testület június 20-án tartja következő kamatmeghatározó ülését, amelyről július 5-én 14 órakor tesz közzé rövidített jegyzőkönyvet.
