A holokauszt csehországi roma áldozataira emlékeztek a Prága melletti Letyben
A holokauszt csehországi roma áldozataira emlékeztek szombaton a Prágától délnyugatra fekvő Letyben.
A kegyeleti ünnepségen a cseh kormány miniszterei mellett több prágai nagykövetség - köztük a magyar - képviselői is részt vettek. A magyar koszorút Márvány Miklós, a nagykövetség diplomatája helyezte el az emlékműnél.
A tábor emlékművét 1995 májusában Václav Havel akkori köztársasági elnök avatta fel. Utódja, Václav Klaus azonban elutasította azt az álláspontot, hogy Letyben koncentrációs tábor működött volna. Szerinte egyszerű munkatáborról volt szó. Elnöksége alatt a megemlékezést a korabeli kormányok is mellőzték. A helyzet 2014-ben, a szociáldemokraták vezette koalíciós kormány és Milos Zeman államfő hatalomra kerülésével változott meg.
1942 májusa és 1943 augusztusa között mintegy ezerháromszáz roma férfi, nő és gyermek járta meg a letyi koncentrációs tábort, amely az auschwitz-birkenaui megsemmisítő táborhoz vezető út utolsó állomása volt. A nácik által a "végső megoldás" céljára létrehozott gyűjtőtábort cseh csendőrök irányították. Közel 330 roma, közöttük legkevesebb 241 gyermek vesztette életét az embertelen körülmények miatt.
Az 1970-es években, a szocializmus idején sertéshizlaldát építettek az erdő közepén, ahol három évtizeddel korábban a láger barakkjai álltak. Az épületektől 200 méterre ma csak egy nagy kereszt és egy cseh, angol és romani nyelvű felirattal ellátott sírkő emlékeztet a táborra.
A csehországi roma szervezetek 1989 óta szüntelenül tiltakoznak amiatt, hogy a ma már magánkézben lévő sertéshizlalda a cigány népirtás emlékhelyén áll. A rendszerváltás után az egymást követő cseh kormányok rendre elhalasztották a probléma megoldását, így az ügy végül az Európai Unió joghatóságai elé került. Az Európai Parlament 2005 áprilisában a romák helyzetéről elfogadott határozatában követelte a letyi sertéshizlalda lebontását és emlékmű felépítését. A sertéshizlalda tulajdonosa nem ellenzi, hogy az üzemet áthelyezzék, azzal a feltétellel, hogy kárpótlást kap az államtól.
Jan Chojka emberi jogi miniszter újságíróknak azt mondta: már folyamatban vannak a tárgyalások a sertéshizlalda elköltöztetéséről. Úgy vélte, hogy a probléma egy-két éven belül véglegesen megoldódik.
