Semjén: a mai Európai Unió olyan alma, amely messze gurult az alapító atyák fájától
A brüsszeli bürokráciával azonosítható mai Európai Unió (EU) olyan alma, amely nagyon messze gurult az alapító atyák fájától - mondta Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes kedden Budapesten.
A Szent II. János Pál pápa és a keresztény Európa megújulása című nemzetközi konferencián a politikus hangsúlyozta: az Európai Unió vezetőinek közkeletű tévedése, hogy Európa a görög kultúrára, a római jogra és a zsidó-keresztény etikára épül. Csakhogy a kereszténység nem építőkocka a katedrálisban, hanem maga a katedrális. A kereszténység építette fel a görög kultúra, a római jog, az ószövetségi etika és a germán államszervezés építőköveiből az európai civilizációt.
Kitért arra: II. János Pál tanításában világossá tette, hogy Európa nem keresztény múzeum, a keresztény civilizáció nem régi korokból itt maradt tiszteletre méltó múzeumi tárgy, hanem élő valóság.
A pápa egész működése, hitvallása és missziós útjai is arra a gondolatra épültek, hogy élő hittel kell újra megtölteni azt a "civilizációs csodát", amelyet a kereszténység hozott létre.
A kereszténység és a nemzetek viszonyáról szólva rámutatott: e kettő egymással nemhogy nem ellentétes, hanem egymásra utaló valóság. "Minden nemzet Isten megismételhetetlen gondolata, ezért az égi hazához is hűtlen az, akik a földi haza sorskérdései elől dezertál."
A katolicizmus, de még a protestantizmus is régebbi, mint az uniós országok többsége: a kereszténység tehát nem megfojtotta a nemzeteket, hanem lehetővé tette a nemzeti lét kibontakozását és fejlődését - mondta. Emlékeztetett: II. János Pál szerint a nemzetekkel kapcsolatos két tévedést kell elkerülni, az internacionalizmust, amely tagadja a nemzeti lét érték voltát és a sovinizmust, amely kétségbe vonja, hogy minden nemzetnek joga van a létezéshez.
Az Európai Unió és a nemzetek kapcsolatáról szólva felhívta a figyelmet arra, hogy miközben vannak európai népek, nincs olyan, hogy európai uniós nép. Az ilyen, kettős identitás a római birodalom jellemzője volt, amelynek polgárai egyszerre voltak saját nemzetük és a birodalom polgárai. E kettős, birodalmi identitás létrehozása - amelyre Brüsszel olykor már nyíltan is törekszik - az ellentéte az alapító atyák szándékának, akik az uniót azért hozták létre, hogy az szolgálja az európai nemzetek megmaradását, nem pedig az európai nemzeteket kívánták az unió mint birodalom szolgálatába állítani - mondta Semjén Zsolt.
Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek előadásában ismertette: II. János Pál alapelvei között szerepelt, hogy Európa teljességét keleti és nyugati felének együttese alkotja, és hogy a földrész kulturális és erkölcsi alapját a kereszténység jelenti, amelynek értékei még elvilágiasodott formában is fellelhetők az európai népek életében és hivatalos struktúráiban.
Ugyanakkor a kereszténység értékei akkor válnak igazán termékennyé Európa számára, ha visszacsatolják őket eredeti vallási alapjukhoz és kiindulópontjukhoz. Mindez "az emberi megnemesedésnek és a kulturális gazdagságnak olyan termékeny közegét alakíthatja ki, amelynek küldetése lehet az egész emberiség számára" - mondta a bíboros.
Felidézte: II. János Pál Európáról szóló tanításának legreprezentatívabb összefoglalása az Ecclesia in Europa kezdetű apostoli buzdítás. E dokumentum szól "a keresztény emlékezés elveszítéséről és a jövőtől való félelemről mint földrészünk sajátos jellemzőiről", a közömbösségről, az individualizmusról és azokról a törekvésekről, amelyek "az európai kultúrát a saját történeti fejlődését és egyetemes elterjedését meghatározó keresztény örökségtől függetlenül próbálják bemutatni".
II. János Pál a reményt a Krisztushoz való visszatérésben jelölte meg, és arra figyelmeztetett, hogy Európában egyrészt szükség van "a vallásilag közömbös tömegek körében az evangélium hirdetésének megújítására", másrészt a szó szoros értelmében vett evangelizálásra is a meg nem kereszteltek körében - ismertette Erdő Péter.
Szólt arról, hogy a pápa szerint a tanúságtételnek meg kell nyilvánulnia a más vallásokkal való dialógusban is. Ki kell terjednie tovább a kultúra evangelizálására, ennek keretében pedig fontos szerepe van a katolikus iskoláknak, de a tudományos és egyetemi munkának is.
Fontos továbbá az egyházi kulturális javak megbecsülése, hiszen ezek "a kulturális értékek az évszázadokon át vallott hit eleven tanúi", melyek "hatásos eszközei lehetnek az új evangelizálásnak..." - idézte a dokumentumot a bíboros.
Gál Kinga európai parlamenti képviselő, az Európai Néppárt alelnöke szerint a mai kor emberének keresnie kell a korábban bevált értékeket, és ebben a bizonytalanságban a fiatalok a legveszélyeztetettebbek.
A fiatalok, különösen a hátrányos helyzetűek, elismerésre, valahová tartozásra vágynak, és kulcskérdéssé vált, hogy ki adja ezt meg nekik elsőként: "mi, vagy azok, akik kívülről jövő, szélsőséges" ideológiákra tanítják őket.
A szülőknek, a politikusoknak, az egyházaknak és a civil társadalomnak össze kell fogniuk, hogy "biztos, keresztény hiten alapuló életre" neveljék a fiatalokat - hangoztatta.
Ján Figel, az EU unión kívüli vallásszabadságért felelős különmegbízottja, volt uniós biztos előadásában Szent II. János Pál pápa híd szerepét emelte ki: a pápa képes volt hidat építeni Kelet és Nyugat, Észak és Dél között, de ugyanígy a kereszténység, a zsidóság és az iszlám között is.
Barthel-Rúzsa Zsolt, a konferenciát szervező Századvég Alapítvány elnöke köszöntőjében ismertette: az alapítvány e konferenciára készített, II. János Pál ismertségét vizsgáló közvélemény-kutatása szerint II. János Pál ismertsége és hatása még a magukat nem vallásosaknak mondók között is nagyobb, mint Ferenc pápáé vagy XVI. Benedek pápáé.
