Vilhelmina napja van. | 2019.09.19 | MNB középárfolyam:

A német AfD elfogadta választási programját és kijelölte a kampányt vezető politikusait

2017-04-23 16:12:39

Elfogadta az őszi szövetségi parlamenti választásra készített programját és megválasztotta a kampányt vezető úgynevezett csúcsjelöltjeit vasárnap véget ért kölni kongresszusán a legnagyobb Bundestagon kívüli német párt, a jobboldali Alternatíva Németországnak (AfD).

    A csúcsjelölti feladat ellátására titkos szavazással a nemzeti konzervatív irányzat vezetőjeként számon tartott Alexander Gaulandot és a jobboldali liberális irányzathoz sorolt Alice Weidelt választották meg.
    Alexander Gauland 76 éves, országosan ismert, az Angela Merkel kancellár vezette Kereszténydemokrata Unió (CDU) volt politikusa, az AfD egyik meghatározó vezetője. Alice Weidel 38 éves, elnökségi tag, kevéssé ismert, közgazdász, bejegyzett élettársi kapcsolatban él, két gyereke van.
    Az AfD az első párt, amely a jobbközép CDU-tól és testvérpártjától, a Keresztényszociális Uniótól (CSU) jobbra elhelyezkedve országszerte jelentős tényezővé tudott válni a német belpolitikában. A 2013-ban alapított párt országos támogatottsága 10 százalék körül van. Biztosnak tűnik, hogy az 5 százalékos bejutási küszöböt gond nélkül átlépi a szeptember 24-i Bundestag-választáson, a nagy kérdés valószínűleg inkább az lesz, hogy képes lesz-e kétszámjegyű eredményt elérni.
    A kétnapos kölni kongresszuson elfogadott választási programmal az AfD szembehelyezkedik a második világháború utáni kormányok politikájával, a közjogi rendszer mélyreható átalakítását irányozza elő. Álláspontja szerint Németországban a szuverenitást egy "tikos szuverén", egy csekély létszámú "politikai oligarchia" gyakorolja, amelynek legfőbb érdeke saját befolyásának és jólétének megőrzése.
    Az AfD a többi között bevezetné, hogy az államfőt közvetlenül kell megválasztani, és svájci mintát követve szélesítené a népszavazás intézményét, például népszavazáshoz kötné az alkotmánymódosítást. A programban kiemelték, hogy "adott esetben" brit mintára Németország európai uniós tagságáról és euróövezeti tagságáról is népszavazást kellene tartani.
    A párt az Európa-politikában azt az alapelvet képviseli, hogy az EU jelenlegi szerkezete, a "Lisszabon-Európa" nem megfelelő, helyette fel kell építeni a nemzetállami szuverenitáson alapuló EU-t. A többi között sürgeti, hogy Németország lépjen ki az euróövezetből.
    A progam leginkább hangsúlyos elemei közé tartozik a menekültpolitikai alapvetés, amely ugyancsak szakítást jelent az eddigi német politikával. Például az uniós szintű "bevándorlási kvóta" helyett be kell vezetni az elutasított menedékkérők eltávolítására vonatkozó "kiutasítási kvótát", meg kell szüntetni a menekültek családegyesítési jogát, a határigazgatásban pedig az uniós külső határok mellett a német határok ellenőrzéséről is gondoskodni kell, így a zöldhatár őrzéséről is, amihez "integrált védelmi rendszerek", köztük kerítések szükségesek - sürgeti az AfD.
    Az AfD programjában úgy fogalmaz, hogy az iszlám vallás és kultúra "konfliktusban áll" a szabadságon alapuló németországi berendezkedéssel. Ezért "az iszlám nem tartozik Németországhoz" - fordul szembe a párt Christian Wulff volt államfő és számos tovább politikus álláspontjával, miszerint a mintegy 4,5 millió németországi muzulmán vallása és kultúrája az ország, a társadalom részét alkotja. Az AfD egyebek mellett sürgeti, hogy töröljék el a muszlimok "előjogait" az oktatásban, és számolják fel a muzulmán hittanoktatást az iskolákban.
    További hangsúlyos társadalompolitikai elem, hogy a "befogadás kultúráját" (Wilkommenskultur) nem a külföldiekkel, hanem a Németországban születő gyermekekkel kapcsolatban kell ápolni. Így a gyermekvállalást ösztönző, aktív családpolitikát kell folytatni és fel kell lépni a magzati élet védelmében, "adott esetben jogszabályi kiigazításokkal".
    A kultúrpolitikában az AfD szakítást sürget a jelenlegi "emlékezetpolitikával", amely álláspontja szerint "beszűkült", csak a nemzetiszocializmus időszakára összepontosít. Helyette szélesebb látókörre van szükség, be kell vonni a német történelem azon korszakait is, amelyek lehetőséget adnak a "pozitív identitás" kialakítására. Azt is sürgetik, hogy közpénzből ne támogassanak "politikailag korrekt" művészetet és kultúrát.
    A gazdaságpolitikában az AfD mindenekelőtt a közterhek csökkentését sürgeti, a hazai össztermék (GDP) arányában számolt adó- és járulékterhet a jelenlegi 50 százalék körüli szintről 40 százalékra csökkentené. A többi között bevezetné, hogy bűncselekménynek számít az adófizetők pénzének nem hatékony felhasználása.
    A kongresszus elutasította Frauke Petry társelnök kezdeményezését, amely szerint az AfD-nek a rendszerkritikus, "fundamentális ellenzékiség" helyett a "reálpolitika" irányát kell követnie, hogy középtávon koalícióképessé váljék.
    A kongresszus első napján, szombaton tízezrek tüntettek a párt ellen Köln belvárosában. A vártnál kevesebb rendbontás történt, amit szakértők annak tulajdonítanak, hogy a kölni rendőrség történetének legnagyobb szabású intézkedésével, négyezer rendőr mozgósításával biztosították a tanácskozás helyszínét. A szélsőbaloldali tüntetőkkel folytatott szórványos összecsapásokban két rendőr megsérült, a demonstrálók egy rendőrautót felgyújtottak.