Magány, kiszolgáltatottság és titok Szántó T. Gábor új kötetében
Magány, kiszolgáltatottság és titok lengi körbe Szántó T. Gábor a második világháborút követő időszaktól napjainkig ívelő új kötetének nyolc elbeszélését, amelyek közt szerepel az 1945 című, többszörösen díjnyertes film alapjául szolgáló novella is.
"A deportálásból visszatérők magánya a riadt falusiakkal szemben, akik attól tartanak, hogy a jövevények titkos szállítmányukkal azért jöttek, hogy visszaköveteljék a jussukat, és erre különbözőképpen reagálnak, vagy a lakosságcsere során áttelepített felvidéki magyaroké, akiket kitelepítés előtt álló svábok házába költöztetnek, és egy fedél alatt kell tölteniük egy éjszakát" - mondta el az MTI-nek a szerző az 1945 és más történetek című könyvéről, amely a Noran Libro Kiadó gondozásában jelent meg a Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválra.
"A történelmi témák mellett az egyéni sorsukkal viaskodók is magányt élnek át, mert titkolózniuk kell: a tanárnőjük által magukba bolondított barátoknak, a férfitestében női identitással szembesülő fiatalembernek, aki vallási meggyőződésével viaskodik vagy a megesett parasztasszonynak, aki süketnéma, értelmi fogyatékos fiának akar vigaszt nyújtani, ezért alapvető erkölcsi törvényt hág át. De hasonlóan magára marad titkaival az egykori csendőrtiszt és az őt elraboló testvérpár is, akik nem érthetnek szót, viszont abszurd módon egymás túszai lesznek" - fogalmazott Szántó T. Gábor.
A szerző hangsúlyozta: a társadalom sokféle rétegében megjelenő magányt "csak író és olvasó összjátéka, a közös gondolkodás, és olyasfajta együttérzés tudná oldani, melynek a mai Magyarországon igencsak híjával vagyunk".
A kötetben helyet kapott az 1945, Hazatérés címet viselő elbeszélés is, amely alapjául szolgált Török Ferenc 1945 című, a Berlinalén és a Titanic Nemzetközi Filmfesztiválon is közönségdíjat nyert filmje forgatókönyvének, az író és a rendező közös munkájának. Szántó T. Gábor szerint a novella és a film egy különös, fel nem dolgozott időszakról szól, az első szembesülésről a vészkorszak után, amikor a kisember is rádöbben, hogy bűnrészessé vált az állam mellett a megbélyegzettekkel, kifosztottakkal és meggyilkoltakkal szemben.
"A múlt feldolgozása azt jelenti, hogy helyreállítjuk az eltorzult erkölcsöket. Hogy kimondjuk, mi történt. Hogy nemcsak hitet teszünk amellett, hogy nem ölünk, nem lopunk és nem teszünk hamis tanúságot felebarátainkkal szemben, hanem ezt gyakoroljuk is a mindennapokban, a politikai életben, igazi, nyugati típusú demokráciát teremtve, mely tiszteletben tartja a magántulajdont, az emberi és a kisebbségi jogokat, a civil társadalmat és a józan észt. Mert szavak is mérgezhetnek és agresszív tettekhez vezethetnek" - hangsúlyozta a szerző.
Kitért arra is: sem a novella, sem a film nem akar bűntudatot kelteni, mert a ma élő társadalom nem tehető felelőssé a múltért.
"A mai kor embere az emlékezet hűségéért, a jelenért és a jövőért felel, hogy ne kövesse el az elődei által elkövetetteket. Azt szeretnénk, ha a gyerekeink egy önmagával őszintébb, ezáltal felszabadultabb, békésebb Magyarországon élhetnének, ahol nem uralkodnak olyan felfuvalkodott kiskirályok, mint elbeszélésemben és filmünkben a jegyző" - tette hozzá.
Az MTI kérdésére, hogy íróként miként hatott elbeszéléseire a családja története, Szántó T. Gábor úgy válaszolt: szélesebb családjából sokakat meggyilkoltak a vészkorszak idején, nagyapái munkaszolgálatban haltak meg, nagyanyáit még gyermek szüleivel ausztriai lágerekbe deportálták. Családja sokoldalúan tapasztalta meg a kommunista diktatúrát, az államosítást, a feljelentést, a besúgást is, a félelemből és érvényesülési törekvésből eredő alkalmazkodást.
"Érdeklődésem, érzékenységem a magányosok, az elnyomottak, a kisebbségi léthelyzetben élők iránt nyilván innen ered, de íróként nem a világháború vagy a vészkorszak eseménytörténete foglalkoztat, hanem annak velünk és bennünk élő emlékezete" - mondta el. Hozzátette: ugyanígy érdekli a gyerekkor tapasztalata, meghatározó szerepe is, hiszen a legnagyobb lélekszámú kisebbséget a mindenkori gyerekek alkotják. A gyerekként átélt tapasztalatok alapvetően hatnak a személy törékeny viszonyára a másik emberhez, a bizalom képességére, a felnőtté válásra.
A kötetet péntek délután mutatják be.
