Országgyűlési Krónika 1. rész (napirend előtt: oktatás, kormány, devizahitelesek)
Az oktatásról, a kormányzati politika bírálatáról és devizahitelesekről is szó volt szerdán napirend előtt az Országgyűlésben.
LMP: a Fidesz-KDNP tudásellenes lépései
Ikotity István (LMP) tíz pontban foglalta össze a Fidesz-KDNP "tudásellenes lépéseit", amelynek sorába szerinte beleillik a CEU botrányos ellehetetlenítése is. Ide sorolta az oktatásból való nagyarányú forráskivonást, az iskolák erőszakos államosítását és a rendszer központosítását, az egyeztetés hiányát, a kistelepülési iskolák bezárásának tervét, a szakképzés átszabását és oligarchák érdekeinek való alárendelését, a gimnáziumi férőhelyek megvágását, a felsőoktatás kapuinak bezárását, az egyetemek és főiskolák "szisztematikus befoglalását" a kancellári rendszerrel és a tarthatatlan bérhelyzetet.
Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériuma parlamenti államtitkára válaszában rémhírkeltéssel vádolta a képviselőt, mondván: a köznevelésre idén 105 milliárd forinttal több jut, mint tavaly. Hozzátette: az új, kancelláriatípusú gazdálkodási rendszernek köszönhetően felére, harmadára csökkent az egyetemek adósságállománya, a kihelyezett képzésekkel pedig sokkal több fiatal fér hozzá a felsőoktatáshoz. Szerinte a duális képzések révén most már a diákok használható tudást tudnak szerezni. Visszautasította, hogy a kormány kistelepülési iskolákat zárna be és azt is, hogy a nem egyeztetnek az oktatás szereplőivel. A Köznevelési kerekasztalra minden szereplőt meghívnak, de vannak, akik nem jönnek el, mert nem szakmai hanem politikai szándékaik vannak - mondta.
MSZP: a kormány "nyáj módjára terelhető" társadalmat akar
Az MSZP-s Bárándy Gergely arról beszélt, hogy a kormánynak érdemes lenne elgondolkodnia mit rontott el, miért tüntet több tízezer ember az utcákon. Megjegyezte: tapasztalatból tudja, hogy ha egy kormánytól kezdenek elpártolni az addigi vezető értelmiségi támogatói, akkor "közeleg az összeomlás", és most például Sólyom László, Stumpf István, Mellár Tamás és Király Miklós is így tett.
Úgy vélte, ha egy párt komisszárjain keresztül próbálja elhallgattatni a kritikát megfogalmazó egyetemi tanárokat és megfenyegetni a diákokat, annak a vége a bukás vagy a nyílt diktatúra. Szerinte a kormány egy elbutított, nyáj módjára terelhető társadalmat akar kialakítani; elkezdi tönkretenni a szerinte deviáns szellemi műhelyeket, és putyini mintára "NER-konform" civil szervezeteket alapít, amelyek sosem fogalmaznak meg kritikát vele szemben. Hozzátette, senki nem hiszi el, hogy a fideszes törvényjavaslat a civil szervezetek átláthatóságáról szól, ezért a kormányoldalon "legyenek tökösek", és vállalják fel, hogy keleti típusú autokráciát akarnak létrehozni.
Dömötör Csaba a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára úgy reagált: a kormányt egyre intenzívebb támadások értik, és a "vak is látja", hogy ez egy jól eltervezett kampányfőpróba. Szerinte a legélesebb vita a bevándorlás ügyében mutatkozik meg, a röszkei tüntetés szervezői maguk sem titkolják, hogy a bevándorlás kérdésében akarják térdre kényszeríteni a kormányt.
Azt mondta: az MSZP volt elnöke kijelentette, hogy az ellenzéki pártok Soros György mellett állnak, vagyis azzal az emberrel szimpatizálnak, aki a bevándorlást bátorító megmozdulásokat, szervezeteket nagy összeggel támogatta. Így ez még egy ok arra, hogy nagyobb legyen az átláthatóság a külföldről pénzelt szervezetek ügyében - jelentette ki az államtitkár, rámutatva: ezek a szervezetek beperlik a magyar államot a illegális bevándorlókkal való bánásmód miatt, majd az aktivista csoportok perköltség címen milliókat zsebelhetnek be, amit a magyar családoknak kell kifizetni.
Bármilyen nyomás legyen a kormányon, a kabinet fokozott erővel áll ki a nemzeti függetlenségért, és a nemzeti konzultációval az emberek bebizonyíthatják, hogy a "józan ész talaján álló magyarok hangja messzebbre elhallatszik, mint a külföldről pénzelt csoportoké, és a milliárdosok által dróton rángatott pártoké" - hangoztatta.
Jobbik: gyűjtőszámlán lévő összegeket "nyeljék le" a károkozó bankok!
Z. Kárpát Dániel (Jobbik) szerint a devizahiteleseknek az árfolyamgát ugyan "levegőt" jelentett, de hamarosan letelik az öt év, és a gyűjtőszámlán lévő összegek a családok nyakában szakadnak. Azt szorgalmazta, hogy a gyűjtőszámlán lévő összegeket "nyeljék le" a károkozó bankok. Új elszámolási törvényt, illetve a hitelek felvételkori árfolyamon történő forintosítását is javasolta.
Tállai András, a Nemzetgazdasági Minisztérium parlamenti államtitkára azt mondta, mintegy 170 ezren léptek be az árfolyamgátba, 85 százalékuknak nincs tartozás a gyűjtőszámlán, mert a bankok visszatérítették a tisztességtelen elszámolásból keletkezett hasznukat. A hitelesek megmaradt 15 százaléka a törlesztőrészletet sem tudta fizetni - mutatott rá, hozzátéve: ez az arány az össztársadalmi problémához mérten csekély mértékű.
