Az ukránok többsége békét akar a Donyec-medencében, de nem bármilyen áron
Az ukránok szeretnék, ha véget érne a fegyveres konfliktus az ország keleti részében, de csupán 10 százalékuk támogatja, hogy Kijev kössön békét bármi áron, a többiek zöme bizonyos kompromisszumok mellett képzeli el a rendezést - derült ki abból a felmérésből, amelyet a neves ukrán közvélemény-kutató intézet, a Demokratikus Kezdeményezések alapítvány végzett a közelmúltban.
Irina Bekeskina, az alapítvány igazgatója a felmérés eredményét kedden Brüsszelben is ismertette. Az ukrán sajtó szerdai ismertetése szerint elmondta, hogy a megkérdezetteknek csupán 20 százaléka egyezne bele egy bármi áron létrejövő békeszerződésbe. A kompromisszumos lehetőségek közül a legkevésbé elfogadható az ukránok számára az lenne, ha a Moszkva által támogatott szakadárok feltételei alapján tartanának helyi választásokat az önkényesen kikiáltott kelet-ukrajnai "népköztársaságokban". Ezzel a felmérésben részt vevők mindössze 10 százaléka értene egyet.
Szintén elfogadhatatlannak tartotta a megkérdezettek többsége, hogy Kijev fogadja el Oroszország rendezési javaslatát, illetve részesüljenek teljes amnesztiában azok, akik részt vettek az ukrán fegyveres erők elleni harcokban. A többség azt sem támogatja, hogy hivatalossá tegyék az orosz nyelvet, valamint azt, hogy különleges státust kapjanak a szakadár területek. Ez utóbbit a megkérdezettek csupán 14 százaléka fogadná el.
Az igazgatónő tájékoztatása szerint a megkérdezettek 43 százaléka eleve elutasítja, hogy választásokat rendezzenek a "népköztársaságokban". 26 százalékuk elfogadná azzal a feltétellel, ha a kampány és a választások az EBESZ és más nemzetközi szervezetek ellenőrzése mellett zajlanának, 25 százalék csak akkor, ha a választási folyamat teljességgel megfelelne az ukrán jogszabályoknak, 20 százalék, ha kivonnák az orosz csapatokat, 11 százalék csupán abban az esetben, ha Ukrajna visszakapná az ellenőrzést az ukrán-orosz határ teljes szakaszán.
A szakértő megjegyezte, hogy az adatok alapján a kijevi kormány hiába fogadná el Oroszország feltételeit a rendezésben, azt a parlament nem szavazná meg, mert ellentétes választóik akaratával.
Rámutatott ugyanakkor arra, hogy Kijev jelenlegi, a válság kezelésére irányuló politikáját is a felmérésben részt vevőknek csupán 14 százaléka támogatja, miközben 17 százalék a szakadár területek teljes elszigetelése mellett van.
Bekeskina kiemelte, hogy a felmérés eredménye nem adott választ arra, miként rendezhető a válság, csak arra, mit nem szabad tennie a lakosság szerint a kijevi vezetésnek.
A megkérdezettek többsége azt találná optimálisnak, ha Kelet-Ukrajnában visszaállna az a rend, ami a háború kezdete előtt volt. A szakértő szerint ez azonban már nem reális, hiába szeretné ezt a felmérésben lévők mintegy fele. 25 százalék lenne képes elfogadni azt a kompromisszumot, hogy a szakadár területek kapjanak több önrendelkezési jogot. Kiemelte, hogy csak 3 százalék gondolja úgy, hogy a "népköztársaságoknak" Oroszországhoz kellene csatlakozniuk, 7 százalékuk pedig, hogy váljanak független államokká.
A legtöbben (41 százalék) úgy vélekedtek: nyomást kell gyakorolni Oroszországra, hogy kivonuljon a Donyec-medencéből, és hagyjon fel a konfliktusba történő beavatkozással.
A felmérést a szociológusok tavaly decemberben végezték, kétezer személyt kérdeztek meg az ország ukrán ellenőrzésű részeiben.
