Áder János a kétoldalú kapcsolatokról kezdett tárgyalásokat Zágrábban
A kétoldalú kapcsolatokról, a gazdasági együttműködésről, az energiabiztonságról és uniós ügyekről kezdett tárgyalásokat Áder János magyar és Kolinda Grabar-Kitarovic horvát államfő szerdán Zágrábban.
A magyar köztársasági elnök horvát kollégája meghívására érkezett kétnapos hivatalos látogatásra a horvát fővárosba.
Áder János zágrábi látogatása alkalmával tizedszer találkozik horvát partnerével. Legutóbb tavaly augusztusban és szeptemberben is járt Horvátországban. Augusztusban részt vett a Dubrovniki Fórum elnevezésű nemzetközi kül- és biztonságpolitikai tanácskozáson. Kolinda Grabar-Kitarovic ezt követően szeptemberben látogatott Magyarországra, amikor a Zrínyi-emlékév alkalmából, a Szigetvár ostromának 450. évfordulóján rendezett megemlékezésen vett részt, majd a magyar köztársasági elnökkel közösen meglátogatta a pécsi horvát tanítási nyelvű Miroslav Krleza Oktatási Központot, és a horvátországi Karancson (Karanac) részt vettek a felújított református templom avató istentiszteletén. Kolinda Grabar-Kitarovic Horvátország első női elnöke, 2015. február 15-i beiktatási ünnepségén mások mellett Áder János is jelen volt.
A magyar államfő előbb négyszemközti megbeszélést folytat Kolinda Grabar-Kitaroviccsal, majd a plenáris ülésen folytatják az eszmecserét. A két államfő közös sajtótájékoztatón értékeli a tárgyalásokat.
Áder Jánost a továbbiakban munkaebéden fogadja Andrej Plenkovic horvát kormányfő.
A magyar-horvát viszonyban a Mol-INA-ügy vár rendezésre. Zágráb december végén bejelentette, hogy vissza akarja vásárolni az INA horvát olajipari vállalatnak a Mol magyar olajtársaság tulajdonában lévő részvényeit. A közelmúltban a migrációs válság alatt voltak mélyponton a magyar-horvát kétoldalú politikai kapcsolatok. Zoran Milanovic volt szociáldemokrata miniszterelnök távozásával azonban jelentős előrelépés történt a két ország viszonyában. Horvátországban az elmúlt másfél évben kétszer tartottak parlamenti választásokat, amelyeket mindkétszer a jobboldali Horvát Demokratikus Közösség (HDZ) nyert meg, bár egyik alkalommal sem szerzett abszolút többséget.
