Kazincbarcika 1956-os hőseire emlékeztek
Az 1956-os forradalom kazincbarcikai eseményeit eleveníti fel a Közösen a Fejlődésért Egyesület március 31-én történeti kávéházzal induló programsorozata. A Lukács Hotel konferenciatermében megtartott előadáson a résztvevők megismerkedhettek a hatvanegy évvel ezelőtti történésekkel.
Az előadás a kazincbarcikai hősök elleni vádiratra és ítéletre épült, amelyből megtudhattuk, hogyan zajlott le a forradalom Kazincbarcikán a megszálló szovjet hadsereg fegyvereivel visszatért kommunista igazságszolgáltatás szemszögéből. A barcikai munkásparadicsomban, amelyet átszőtt a Rákosi-diktatúra rettegett politikai rendőrsége az ÁVH, egy maroknyi embernek volt mersze a véres kommunista diktatúra ellen fellépni, a rendőrséget lefegyverezni, nemzetőrséget szervezni.
Kazincbarcika a kétarcú város, amely az újonnan épült házaival, a Borsodi Vegyi Kombinát (BVK) épületeivel a munkásparadicsomot hirdette, s közben a város szélén a náci koncentrációs táborhoz hasonló KÖMI táborban politikai rabokat fosztottak meg szabadságuktól, emberi méltóságuktól, és a meggyilkoltak holttesteit a rabszolgamunkában épülő vegyigyár betonalapjaiban tüntették el a tábort vigyázó ÁVH-s gyilkosok. Bár beszélnek róla, de ezt a rettenetes, soha el nem évülő, emberiesség elleni bűnt a mai napig nem vizsgálták ki.
„Először tönkre tesszük magukat fizikailag, azután majd lelkileg, végül felakasztjuk magukat. Mi ebben az országban azt csinálunk, ami akarunk.” (A kazincbarcikai tábor ÁVH operatív tisztje)
1956 októberére a magyarok megelégelték a kommunista rémuralmat, és 23-án forradalom robbant ki Budapesten, amely a következő napokra az ország teljes területére átterjedt.
Részlet a Borsodmegyei Ügyészség B1593/957 számú, 1957. október 9-én kelt vádiratából. Népi demokratikus államrend megdöntésére irányuló mozgalomban való tevékeny részvétel büntette miatt Flórián Ambrus és társai ellen indított bűnügyben. A nyomozás adatai alapján a következőket állapítom meg: Az 1956. évi október ellenforradalmi időszakban Kazincbarcikán is olyan cselekményeket hajtottak végre egyes ellenforradalmi elemek, amelyek helyi viszonylatban komoly mértékben előmozdították az ellenforradalom célkitűzéseit.A Kazincbarcikán lévő Borsodi Vegyi Kombinátnál olyan nagyarányú nemzetőrséget szerveztek, amely a gyár területén kívül is tevékenykedett és komoly súllyal beleszólt a város ügyeinek intézésébe. A városi rendőrkapitányságot az ellenforradalmi elemek lefegyverezték, a tiszteket eltávolították. Ezután pedig több kommunista és Ávh dolgozó lakásán törvénytelen házkutatásokat eszközöltek az ellenforradalmi elemek. Ezáltal megfélemlítették a kommunistákat, akik közül a vezetői állást betöltő személyek a fokozódó ellenforradalmi hangulat következtében Kazincbarcikáról menekülni voltak kénytelenek. A BVK területén belül is elkezdődött a kommunisták eltávolítás és az ellenforradalmi jellegű rémhíreket terjesztettek, ami által a dolgozók tisztánlátását megzavarták, s teret adtak az ellenforradalmi elemek egyre inkább megnyilvánuló garázdálkodásainak. A szovjet csapatok fellépése után „partizán” csapat szervezését kísérelték meg és benzines-palackokat készítettek a netán közeledő gépesített alakulatokkal szembeni harcra. Később pedig sztrájk szervezésével igyekeztek megakadályozni a rend helyreállítását.”
A Borsodmegyei Ügyészség B1593/957 számú, 1957. október 9-én kelt vádirata (A képre kattintva elolvashatja a teljes vádiratot)
1956. október 26.
A Borsodi Vegyi Kombinátnál 1956. október 26-án tartották meg a munkástanács választást, elnökének Illés Jánost, a nemzetőrség parancsnokának Flórián Ambrust választották. A megalakult nemzetőrség a gyári rendészet fegyvereivel kezdte meg a szolgálat teljesítését. A rendészet is teljesített szolgálatot továbbra is, de Flórián Ambrus irányítása alapján a gyár területén belül, míg a nemzetőrök a gyár területén kívül is. A nemzetőrök a gyár területén kívül a Kazincbarcika Városhoz tartozó élelmiszer raktárakat, fontosabb objektumokat őrizték.
A munkástanács megválasztása után az üzemben aláírásokat gyűjtöttek 16 kommunista vezető és „nemkívánatos” személy eltávolítására. A munkástanács eleget tett a követelésnek a kommunista vezetőket állásukból eltávolították, illetve felfüggesztettek.
1956. október 27.
Flórián Ambrus megbízást adott Sz.G.-nek, hogy a Miskolci Nehézipari Egyetemről szerezzen fegyvereket és lőszert. A megbízatás csak részben sikerült, eredménye két láda kézigránát, két láda éles lőszer. Ebben az időben mintegy 40 db. puska volt a BVK-nál, melyek a rendészeté voltak.
1956. október 28.
V.A. szintén a BVK-nál dolgozott, arra kapott utasítást Flórián Ambrustól, hogy Miskolcról fegyvereket és töltényt hozzon. Miskolcról 10 db. kispuskát, 6 db. orosz mintájú puskát, és kb. 200 db. töltényt hozott, melyeket Flórián Ambrusnak adott át.
Megalakul a Kazincbarcikai városi Munkástanács. Vezetője Szép József.
1956. október 29.
Á.F.a miskolci defenzív csoport egy tagja, egy fegyveres kíséretében a BVK-nál a munkástanácsot kereste. Á.F. közölt a jelenlévőkkel, hogy a kazincbarcikai rendőrkapitányság, illetve az ott tartózkodó rendőrtiszteket lefegyverzik. Az elszedett pisztolyokat Flórián Ambrus veszi számba és azok közül egyet magának tart meg, míg a többit a BVK-hoz vitte a nemzetőrség részére. Á.F. megbízta Flórián Ambrust vegye át a rendőrkapitányság parancsnokságát, Flórián Ambrus ideiglenesen Mészáros Istvánt bízza meg a rendőrség vezetésével, T. rendőrt pedig a bűnügyi osztály vezetésével.
Az a hír járta, hogy Tasi János ÁVH-s tiszt fegyvert fogott arra a munkásra, aki leverte a vörös csillagot.
1956. október 30.
A rendőrtisztek lefegyverzése után a BVK. munkástanácsában elhangzik, hogy a rendőrségen nagy a nyugtalanság. A munkástanács miután Flórián Ambrus most már igen kiterjedt hatásköre, feladatköre van, október 30-án Györfi Imrét és Baranyai Antalt jelöli munkatársul. Ezután lényegében, mint katonai tanács működtek Flórián Ambrus vezetése alatt.
1956. október 31.
Flórián Ambrus megbízta Györfi Imrét és Baranyai Antalt azzal, menjenek át a rendőrkapitányságra és ott a rendőrtiszteket összehívta velük beszélgessenek a további esetleges szolgálatról, kérdezzék le őket. Ez meg is történik.
1956. november 1.
Flórián Ambrus nyílt parancsban utasította Györfi Imrét és Baranyai Antalt a katonai tanács két tagját, hogy menjenek el a rendőrségre és szedjék össze az ávh. által otthagyott iratokat. November 1-jén és 3-án, hoztak el a rendőrségről titkos iratokat, melyeket Flórián Ambrus november 4-én, amikor a rádió beszámolt a szovjet csapatok ellentámadásáról, elégette. Ugyanakkor elégették a nemzetőrségre vonatkozó iratok egy részét is. Nem tudtak az ÁVH minden iratát megszerezni, mert a Tassi János a kazincbarcikai ÁVH vezetője elvitte az iratok jelentős részét.
1956. november 2.
Még mindig kevés fegyver áll rendelkezésre a BVK. nemzetőrségének. Flórián Ambrus, dr. Rozgonyi Endrének és Árvai Lászlónak azt a feladatot adta készítsenek benzin palackokat. Dr. Rozgonyi Endre és Árvai László megvásárolta az üvegeket.
1956. november 3.
50 üveget megtöltöttek benzinnel. Még mindig fegyver hiányában szenved a nemzetőrség. Flórián Ambrus mindent megtesz annak érdekében, hogy kellően felszerelt, fegyverrel jól ellátott nemzetőrség legyen. Telefonbeszélgetéseket folytat régi magas beosztásban lévő tiszttársaival, és fegyvert kért. K.B. engedélyezi, hogy Egerből kapjanak fegyvert. Nyílt parancsot állít ki Flórián Ambrus a nemzetőröknek, hogy az egri laktanyából fegyvereket hozzanak.
1956. november 4.
A rádió hírül adja, hogy a szovjet csapatok támadásba lendültek a forradalom leverésére. Flórián Ambrus kiüríteti a benzines palackokat. Déltájban Egerből megérkeznek a fegyverek: 2 db. géppuska, 6 db. golyószóró, 15 db. géppisztoly, 150 db. puska, több láda kézigránát. A fegyverek megérkezése előtt Flórián Ambrus értesült a szovjet csapatok ellentámadásáról és a fegyvereket nem engedte szétosztani, hanem elrejtette az egyik üzemrészbe.
1956.november 10.
A munkástanács elnökét, Illés Jánost leváltják, helyére B. választják
1956.november 16.
Munkástanács ülést tartott, amelyen egyik napirendi pont volt Kazincbarcikai ÁVH-s parancsnoka feleségének, Tasi Jánosné a BVK-ból történő elbocsátása. A munkástanács úgy határozott, hogy az ÁHV-s spiclinek tartott nőt a tisztviselői állásából el kell bocsátani, de fizikai munkásként tovább alkalmazható.
1957. március 1-től letartóztatják Flórián Ambrust és tizenöt társát, majd 1958. november 22-én súlyos börtönbüntetésre ítélik őket.
A forradalmat a hazánkat megszálló, túlerőben lévő szovjet hadsereg leverte és az áruló Kádár János vezetésével bábkormányt ültetett Magyarország nyakára. A mai napig adósai vagyunk a kommunizmus áldozatainak, mert a bűnösök nem nyerték el méltó büntetésüket a hazaárulásért, a gyilkosságokért. A ma élőknek történelmi felelőssége, hogy ezek a bűnök soha ne merüljenek feledésbe, és a munkásmozgalmon nosztalgiázókat szembesíteni kell azzal a sok bűnnel, amit a kommunista bűnözők követtek el olyan kegyetlenséggel, amilyennel a náci gazemberek tették.
„Mindössze tizenkét napig tartott ez a mámoros érzés, aztán visszatért a sötétség. Jöttek a szovjet tankok, azok mögött pedig jött Kádár János a „kádárhuszárokkal”, a szétszaladt pártfunkcionáriusok, a munkásőrök, a rendőrség politikai nyomozói, az ügyészek, a bírák, végül pedig ott álltak az akasztófák és a börtönök „ („56-os Bódva-völgyi Munkástanácsok” )
(cimlapfotó sajómente.hu)
