Lázár: komoly nyomásgyakorlásra számít a kormány
A kormánynak komoly nyomásgyakorlásra kell felkészülnie a következő hónapokban a bevándorláspolitikája miatt az Európai Bizottság, a strasbourgi bíróság és civil szervezetek részéről - közölte Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter csütörtöki budapesti sajtótájékoztatóján.
Példaként azt mondta, hogy az Európai Bizottságtól a kötelező betelepítési kvóta elfogadása érdekében várható nyomásgyakorlás Magyarországra. Hozzátette ezzel kapcsolatban, hogy a kormány úgy tudja: a közeljövőben kitűzik a kvótapert.
Emellett - folytatta - a magyar bevándorláspolitikát érintő strasbourgi elmarasztaló döntések is várhatók a következő időszakban ugyancsak "a nyomásgyakorlás jegyében" azért, hogy Magyarország adja fel a határvédelmet, és engedje be az illegális bevándorlókat.
Lázár János szerint mindehhez partnert is találtak Magyarországon, a Magyar Helsinki Bizottságot, amely mára "politikai szervezetté" vált. A miniszter azt kérte a Helsinki-bizottságtól, hogy ha valóban elvi ügynek tekintik a munkájukat, akkor a két bangladesi menedékkérő ügyében - akiket a szervezet képviselt - a strasbourgi bíróság döntésével neki megítélt 2,7 millió forintot ajánlja fel a határon dolgozó karitatív szervezeteknek, a Magyar Ökumenikus Segélyszervezetnek és a Magyar Máltai Szeretetszolgálatnak.
"Ha ez valóban elvi ügy, nem pénzről (...), nem a Helsinki-bizottságban dolgozó jogászok személyes egzisztenciájáról szól, akkor itt a kiváló alkalom, hogy a szolidaritás jegyében ők is megtegyék azt, amit a rendőrök, a katonák és nagyon sokan mások az ország védelme érdekében megtesznek" - fogalmazott.
A már hatályos megerősített jogi határzár ügyében a miniszter megismételte: a kormány áll minden uniós vizsgálat elé, mert szerinte az megfelel a közösségi jognak. A kabinet és az EU közös munkacsoportja három hónapon át fogja vizsgálni a jogszabályt - jegyezte meg.
A megszigorított jogi határzárat szerdán már alkalmazták is, nyolc menedékkérőnek a határon kell megvárnia kérelme elbírálását - tájékoztatott a tárcavezető, aki azt is tudatta, hogy a határszakaszra 324 konténert telepítettek, és jelenleg 100 embert tud befogadni a tranzitzóna, de ezt készek bővíteni. A területen a felnőtteknek napi háromszori, a gyermekeknek ötszöri étkezést, továbbá teljes szociális és egészségügyi ellátást biztosítanak - fűzte hozzá.
Közölte azt is, hogy ma 520 bevándorló van az országban, ők minden nemzetközi mérce szerinti ellátást megkapnak. Mivel március 28-tól nem lépnek be új migránsok, a táborok várhatóan kiürülnek, mert az érintettek vagy elhagyják az országot, vagy leszállítják őket a tranzitzónába - tette hozzá, jelezve, ez esetben a befogadó állomások bezárhatók lesznek.
A miniszter kitért a múlt heti római EU-s csúcstalálkozóra és az ott elfogadott nyilatkozatra, amellyel kapcsolatban - hangsúlyozta - a visegrádi négyek (V4) elfogadott álláspontja szerint minden országnak erősnek kell lennie a kontinens megerősödéséhez. Jelezte, az EU jövőjéről most induló vitában Magyarország a V4-szövetségesekkel együtt aktívan részt akar venni.
Lázár János arról is beszámolt, hogy a kormány áprilisban megkezdi a jövő évi költségvetés előkészítését, a törvényjavaslatról májusban kezdődik vita a parlamentben.
Azt a kabinetdöntést is ismertette, amely szerint mintegy 45 milliárd forint értékben gépjárműbeszerzést bonyolíthat le a rendőrség, a honvédség, a katasztrófavédelem, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatal 2020-ig.
A tárcavezető a Magyarország és az EU aktuális viszonyát érintő nemzeti konzultációról szólva fontosnak nevezte, hogy tisztázzák, a hat témakörben a kormány számíthat-e a választópolgárok támogatására. Értékelése szerint függetlenségi kérdésekről van szó, nagy vita van például arról, hogy sebességes legyen az unió, s Brüsszel vagy Magyarország határozza meg az adókat. Utóbbi versenyképességi előnyt és a munkahelyteremtés támogatását jelenti - jegyezte meg.
A reklámadót firtató kérdésre azt felelte: az Európai Bizottság döntésének végrehajtásáról van szó, amely szerint egységes adókulcsot kell alkalmazni 100 millió forint felett. Ennek értelmében 2017. július 1-jétől 5,3 százalék lesz az idei kulcs, az eddigi befizetésekből pedig 20 milliárd forintot kapnak vissza a szereplők. Az adónem jövőjével összefüggésben azt mondta, az a 2018-as költségvetés és adótörvények tárgyalásakor dől el.
Lázár Jánost kérdezték Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter és Rodrigo Duterte fülöp-szigeteki államfő találkozójáról is. Azt válaszolta, hogy az egyeztetést a kereskedelmi kapcsolatok és nem a politikai együttműködés motiválta. Más európai kormánytag is járt az országban - tette hozzá, jelezve, 100 milliós potenciális piacról van szó.
