OGY - Krónika 6. rész (azonnali kérdések, vitanap az uniós forrásokról)
A vízkészlet védelméről, valamint az egykori népesedéspolitikai intézet költéseiről is szó volt az azonnali kérdések órájában az Országgyűlés hétfői ülésén, majd a Ház áttért a jelen uniós költségvetési ciklus magyarországi forrásfelhasználásának vitájára.
KDNP: mit tesz a kormány a vízkészlet védelmében?
Firtl Mátyás (KDNP) a vízvédelem és a fenntartható vízgazdálkodás módjaira kérdezett rá. Közölte: a Föld vízkészletének mindössze 0,1 százaléka jut az emberiségnek felhasználásra, emiatt évek óta a vízügyi problémák jelentik a legnagyobb kockázatot a világon, megelőzve a fertőző betegségeket vagy az államok közötti konfliktusokat.
Pogácsás Tibor, a Belügyminisztérium államtitkára fontosnak nevezte a felszíni vizeink védelmét, amelynek döntő része az ország határain túlról érkezik. Az ivóvizek megóvása érdekében elkészült a vízgyűjtő gazdálkodási terv, ami 2021-ig határozza meg az állapotvédelem prioritásait. Az árvízi kockázatkezelést szabályozó terv mellett a kormány elfogadta a nemzeti vízstratégiát is, 2030-ig fogalmazva meg abban a célokat - ismertette.
Az LMP az egykori népesedéspolitikai intézet költéseire kérdezett rá
Hadházy Ákos (LMP) a már megszüntetett Család-, Ifjúság- és Népesedéspolitikai Intézet költéseire kérdezett rá. Kijelentette: az intézmény egy programban 20 millió forintot fizetett ki egy műkörömépítéssel foglalkozó kft.-nek a programra jelentkezők előminősítéséért vagy szintén 20 milliót egy rendezvényszervező társaságnak dokumentumok irattári számmal történő ellátásáért.
Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára úgy fogalmazott, hogy a képviselő nyilatkozataiban "nem mindig törekszik az igazmondásra", amelyekre - mint mondta - ezért nem lehet érdemben válaszolni.
Visszautalt ugyanakkor Hadházy Ákos családi földügyeire, és kijelentette: az LMP politikusa korábban azt mondta, lemond, ha kiderül, hogy 6,5 hektárnál több területe van a családjának. Kiderült, hogy 14 hektárjuk van - folytatta - Hadházy Ákos mégis itt ül. Hozzátette: Hadházy Ákos családja 150 hektárra akart licitálni, ezekért 30 millió forintot helyeztek letétbe.
Vitanap
Lázár: március végéig kiírják a teljes uniós keretre a pályázatokat
Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter közölte, hogy a hónap végéig az összes, 2014 és 2020 közötti uniós forrásra kiírják a pályázatokat, a rendelkezésre álló 8900 milliárd forint 53 százalékát már lekötötték.
A miniszter a 2014 és 2020 közötti uniós források felhasználásáról szóló vita indítójaként beszélt erről.
Lázár János tájékoztatása szerint a rendelkezésre álló keret 53 százalékát már lekötötték, 4400 milliárd forintról van szerződés, amelyet 20 ezer nyertes pályázat között osztanak szét. Jelezte, hogy 124 ezer pályázat érkezett, ami azt is jelenti, hogy a források jól vannak "megcímkézve".
A miniszter hangsúlyozta, hogy az uniós intézményrendszer sokat tesz azért, hogy az unió nettó befizetőinek "hazai lábai" kedvező helyzetben legyenek, 2007 és 2014 között a források mindössze 15 százaléka került a magyarokhoz, a többi esetben működött a "multinacionális tőkeszivattyú". Most 57-58 százalék kerül a magyar kkv-szektorhoz, a kormány célja 65 százalék.
Fidesz: nőni fog a versenyképesség
Bánki Erik (Fidesz) véleménye szerint 2010 után stratégiai váltás volt: az MSZP-SZDSZ kormányok alatti pályázatok eltávolodtak a társadalmi és vállalkozási igényektől. Szerinte akkor nem azt vették figyelembe, hogyan lehet Magyarországot felzárkóztatni, hogyan lehet a gazdaság teljesítményét növelni és az emberek életszínvonalát emelni, arra koncentráltak, hogyan lehet a kormányhoz közeli vállalkozásokat helyzetbe hozni.
Rögzítette: a kormány most azt szeretné elérni, hogy 2020-ig az exportképes kisvállalkozások száma 3000-4000-ről 10 ezerre nőjön, illetve hogy a gazdaság versenyképessége is javuljon.
A kormánypárti politikus véleménye szerint az uniós támogatások nem alamizsnának számítanak, nem könyöradományok, azok járnak a magyar vállalkozásoknak. Beszélt arról is, hogy az előző költségvetési ciklus legnagyobb korrupciós botránya, a 4-es metróberuházás miatt a kormány azt a célt tűzte ki, hogy valamennyi döntés átlátható legyen.
A Fidesz másik vezérszónoka, Hörcsik Richárd szerint Magyarország a 2014-20 közötti költségvetési ciklus legnagyobb nyertese, 12 ezer milliárd forint áll rendelkezésére. Hozzátette: Magyarország a visegrádi országok között is jól áll, a rendelkezésére álló keret 94 százalékára meghirdette a pályázatokat.
Kitért arra is, az Egyesült Királyság unióból való kilépésétől is függ, hogy ebben a költségvetési ciklusban Magyarország milyen mértékben tudja a forrásokat felhasználni. Hozzátette: nem ismert, hogy a brit kormány elismeri-e a fennálló és a jövőben is jelentkező pénzügyi kötelezettségét. Megjegyezte, Nagy-Britannia az egyik legnagyobb nettó befizető tagállam, a befizetés elmaradása 10 milliárd euró hiányt okozna évente az uniós költségvetésben.
Hörcsik Richárd szerint a mostani költségvetési ciklus az elszámolások miatt 2023-ig tart, és a "Brexit-számlát" akkor is kifizettetik a britekkel, ha az ország 2019 tavaszán kilép az EU-ból.
