Osztrák védelmi miniszter: július elsején léphet életbe a szigorított menekültügyi törvény
Július elsején léphet életbe a szigorított osztrák menekültügyi törvény, amely szerint az elutasított kérelemmel rendelkezők az eddigi gyakorlattól eltérően kiesnének a szociális ellátórendszerből, amennyiben nem hagyják el az országot - közölte csütörtökön Hans Peter Doskozil osztrák védelmi miniszter.
Az osztrák koalíció a keddi kormányülésen megegyezett a menekültekkel szembeni szigorúbb eljárásról, amelynek célja, hogy gyorsítsa az elutasított menedékkérelemmel rendelkezők kitoloncolását. Eszerint akár 15 ezer euróval vagy hat hét elzárással büntetnék, ha elutasítás esetén nem hagyják el az országot. Továbbá ötezer eurós bírságra, esetleg három hét elzárásra számíthatnak azok, akik az eljárás során hamis dokumentumokkal próbálják magukat igazolni. Meggyorsítanák továbbá a bűnelkövető menekültek kitoloncolását is. A törvénymódosítást a parlamentnek még el kell fogadnia, ennek időpontja egyelőre nem ismert.
Doskozil a Kurier című lapnak csütörtökön arról beszélt, hogy elutasított menedékkérelem esetén nem rögtön vonják meg a szociális támogatást, hanem abban az esetben, ha a menedékkérő megtagadja a hatóságokkal való együttműködést. A menekültek nagyjából kétszáz euró (nagyjából 62 ezer forint) értékben kapnak havi ellátást, amelyben benne foglaltatik a szállás, az étkeztetés, valamint negyven euró (több mint 12 ezer forint) zsebpénz havonta.
Wolfgang Sobotka belügyminiszter csütörtökön arról beszélt a parlament előtt, hogy az intézkedéssel elsősorban az önkéntes hazautazók számát akarják növelni.
A Kurier című lap csütörtökön azt közölte, hogy a kilenc ausztriai tartomány közül öt, Bécs, Stájerország, Salzburg, Tirol és Felső-Ausztria vezetésében tiltakozást váltott ki a tervezett szigorítás. A segélyszervezetek mellett a bécsi menekültügyi koordinátor, Peter Hacker is bírálta a döntést, arra hivatkozva, hogy amennyiben az emberek kiesnek a szociális ellátás rendszeréből, növekedni fog a bűnelkövetés és a hajléktalanok száma.
Michael Häupl bécsi főpolgármester szerint nem szabad az embereket magukra hagyva az "illegalitásba taszítani". Úgy vélte, hogy a főváros ellátja a feladatát, és gondoskodik a Bécsben élő menekültekről.
A belügyminiszter a kritikát visszautasítva arról beszélt: Bécsnek arra kellene ösztönöznie a jogtalanul Ausztriában tartózkodó menekülteket, hogy hagyják el az országot, mivel jogsértés követnek el.
A bírálatokra reagálva Hans Peter Doskozil védelmi miniszter pedig úgy vélte, hogy a bűnelkövetés és a szociális támogatás folyósítása nem függ össze egymással.
Az elutasított menedékkérelemmel rendelkezőknek segélyszervezetek nyújtanak felvilágosítást arról, hogy miképpen térhetnek haza. Önkéntes hazautazás esetén az osztrák menekültügyi hivatal (BFA) esetenként átvállalja az utazás költségeit. Tavaly áprilisban kísérleti jelleggel 370 euróról 500 euróra emelte az Afganisztánba, Nigériába és Marokkóba visszatérő menekülteknek nyújtható támogatást az Osztrák Menekültügyi Hivatal (BFA).
A Salzburger Nachrichten című tartományi lap február végén azt közölte, hogy a menekültügyi hivatalnál még sohasem torlódott ennyi feldolgozandó kérelem, mint idén, ezért a hivatal újabb munkatársakat vett fel. A lap megemlíti, hogy a menekültügyi törvény értelmében legfeljebb 15 hónapon belül kell dönteni a benyújtott kérelemről.
A hivatal korábbi közlése szerint tavaly összesen csaknem 28 ezer kérelmet bíráltak el pozitívan és több mint 20 ezer kérelmet utasítottak el. Több mint tízezer embert, jellemzően iraki és afganisztáni állampolgárokat utaztattak vissza származási országukba, több mint a fele önként hagyta el Ausztriát.
