KDNP: az ingatlan becsértékének száz százaléka alatt ne lehessen árverezni!
A KDNP azt kezdeményezi, hogy az ingatlanok becsértékének, azaz kikiáltási árának száz százaléka alatt ne lehessen a jövőben árverést tartani.
A végrehajtási törvény módosításáról szóló javaslatukról Soltész Miklós, a kisebbik kormánypárt alelnöke csütörtökön sajtótájékoztatón elmondta: azt indítványozzák, hogy ha folyamatos árverésen, egy éven belül a lakást nem sikerül értékesíteni 100 százalékos értéken, akkor a becsült érték legfeljebb 80 százalékáig lehessen engedni az árból. A felek közös megállapodása esetén ettől a kikötéstől el lehetne térni, azaz meg lehetne alacsonyabb árban is egyezni.
Ha ezek után még adósság maradna fenn, akkor azt a bankoknak el kell engedniük - ismertette az előterjesztést Soltész Miklós.
A javaslat elfogadásával a családok így hosszú távon számolhatnak az újrakezdés lehetőségével. Ugyanakkor a bankok is biztosítva lesznek, hogy ha jobb finanszírozási feltételeket garantálnak, és odafigyelnek a körülményekre, az ingatlanok értékére, akkor sokkal nagyobb eséllyel jutnak vissza pénzükhöz - érvelt a képviselő.
Megjegyezte: ha az ellenzéki pártok hozzájárulnak a házszabálytól való eltéréshez, már hétfőn tárgyalhatják a javaslatot, és kedden el is fogadhatják.
A KDNP alelnöke reményét fejezte ki, hogy főleg a szocialisták, akiknek - mint mondta - kormányzása miatt ide jutott a családok nagy része, a törvényjavaslat mellé állnak és támogatják elfogadását.
Soltész Miklós azt mondta, az MSZP-SZDSZ-kormányzás idején devizahitelekbe hajszolták a családokat, amit több mint 2 millió embert érintett. Megszüntették az otthonteremtési támogatást is, és csupán egy etikai kódex született - sorolta, utóbbit ahhoz hasonlítva, mint amikor a róka beszabadul a tyúkólba, és megkérik, hogy azért viselkedjen egy kicsit.
Soltész Miklós felidézte, hogy a mostani kormány már elfogadta a végrehajtások szigorítását, és törvényi szinten bevezették az elektronikus árverést. Ez szintén sokakat eltérített az ily módon való ingatlanvásárlástól - értékelt.
Kitért arra is: 2010 óta határozott és konkrét lépéseket tettek, hogy a mintegy 1,3 millió családot érintő adósságcsapdára válaszokat adjanak. Ezek között említette a nemzeti eszközkezelő felállítását, a végtörlesztés, az árfolyamgát bevezetését, a forintosítást, az ócsai lakópark kialakítását, a deviza alapú hitelek megszüntetését, és a családi csődvédelmet.
Összegzése szerint ezen intézkedésekkel 734 milliárd tisztességtelenül elvett forintot vettek vissza a bankoktól és adtak vissza az embereknek.
Harrach Péter KDNP-frakcióvezető emlékeztetett, hogy a kilakoltatási moratórium március 1-jén véget ért, de ha még nem történt törvényes árverés, akkor közbe tudnának lépni.
Kitért arra is, hogy több ízben felléptek a a segítségre szorulók kifosztása ellen, ezek közé tartozik az otthonukat vesztett emberek megsegítését célzó mostani törvényjavaslat is.
Harrach Péter az LMP paksi atomerőműről szóló népszavazásáról kérdésre azt mondta: az alkotmány erre nem biztosít lehetőséget, nemzetközi szerződés tárgyában nem lehet referendumot tartani.
