Auguszta napja van. | 2024.03.29

OGY - Krónika 6. rész (interpellációk: hálapénz, 4-es metró, OLAF-jelentés)

2017-02-20 19:05:00

 A hálapénz rendszeréről, a Kiss Szilárd-ügyről és a 4-es metróval kapcsolatos OLAF-jelentésről is volt szó az interpellációk között hétfőn az Országgyűlésben.


    Jobbik: miért nem szüntetik meg a hálapénzt?

    Lukács László György (Jobbik) a hálapénzt a mai egészségügyi rendszer egyik legfőbb jellemzőjének nevezte. Ez sokkal inkább a félelem bére, és kevés köze van a hálához - jegyezte meg, hozzátéve: a Jobbik által indított valódi nemzeti konzultáción az emberek világossá tették, a hálapénzzel le kell számolni, s 90 százalék egyértelműen jelezte: rossz irányba halad a kormány a hálapénz megítélését illetően.
    Mint mondta, a betegek és a dolgozók is szabadulnának ettől, de a kormány semmilyen érdemi lépést nem tesz. Hozzátette: ha megkapják a felhatalmazást, felszámolják a hálapénz rendszerét, és tilos lesz adni és elfogadni.
    Azt kérdezte, a kormány miért nem tesz semmit, hogy a hálapénzt azonnal meg tudják szüntetni.
    Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára válaszában közölte: a hálapénzt egyértelműen mindenki elutasítja. Az mindenki számára megalázó, igazságtalan, és meg kell szüntetni - rögzítette.
    Kitért arra, hogy a kormány a béremelés útjára lépett, aminek forrása első ízben a chipsadó volt. Ebből tudtak 10 milliárdokat visszaforgatni az egészségügybe. Első lépésként a bér 27 százalékkal nőtt, majd 2014-ben a mozgó bérelemek is ennyivel nőttek, tavaly pedig újabb béremelés történt. Tavaly szeptemberben az orvosok keresete 107 ezerrel emelkedett, jövőre pedig további 100 ezerrel nő, míg az ápolóké majdnem száz százalékkal bővül 2012 és 2019 között.
    A Jobbik azonban egyik béremelést sem támogatta a parlamentben, a képviselő családi cége pedig egészségügyi dolgozókat közvetített Írországba - jegyezte meg az államtitkár.
    A képviselő a választ nem fogadta el, a parlament 105 igen és 35 nem szavazattal jóváhagyta.

    LMP: miért nem tett Szijjártó Péter feljelentést a Kiss Szilárd ügyben

    Szél Bernadett (LMP) előbb a külügyi tárca vezetőjét hiányolta az ülésről, majd arról beszélt, hogy Szijjártó Péter elmenekült a felelősség elől, s nem tett feljelentést, amikor értesült Kiss Szilárd moszkvai tevékenységéről. Elbújt a felelősség elől, elvégeztetett egy belső vizsgálatot, aminek eredményét megpróbálta elsüllyeszteni - mondta az LMP-s politikus, aki szerint a jelentés feketén-fehéren leírta: a moszkvai konzulátuson maffiamódszerekkel, az ott dolgozók megfélemlítésével, Kiss Szilárd közbenjárt, hogy orosz alvilági figurák schengeni vízumhoz jussanak. Miért nem tettek feljelentést, miért rejtegetik Kiss Szilárdot? - tette fel a kérdést Szél Bernadett.
    Magyar Levente államtitkár közölte: a miniszter külföldi elfoglaltsága miatt nem tud jelen lenni, majd felsorolta az elmúlt héten hány országban tett látogatást. Hozzátette: Kiss Szilárdnak és Szijjártó Péternek a világon semmi köze nincs egymáshoz.
    Kifejtette: Szijjártó Péter soha semmilyen szervezetben nem dolgozott együtt Kiss Szilárddal. A moszkvai konzulátuson történt visszaélések ügyében az akkori miniszter és államtitkár 2013-ban rendelt el vizsgálatot, majd zárta le az ügyet azonnali szigorító és korlátozó intézkedéseket hozva. Szijjártó Péter pedig 2014 végén lett miniszter - jegyezte meg. Jelezte: a rendőrség 20105-ben kereste meg a tárcát, és ekkor a jelentést átadták. Az ügy jogi és nem közigazgatási kérdés - tette hozzá.
    A képviselő a választ nem fogadta el, a parlament 106 igen, 34 nem szavazattal jóváhagyta.

    Fidesz: hány alagútban folyt el a 4-es metró pénze?

    Kucsák László (Fidesz) a 4-es metró kivitelezésével kapcsolatban tapasztalt szabálytalanságokról kérdezte a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium illetékesét. A képviselő elmondása szerint az Európai Unió Csalás Elleni Hivatala (OLAF) 400 milliárd forintnyi szerződést vizsgált, ebből szabálytalansággal 272 milliárd, bűncselekménnyel, csalással, visszaéléssel 167 milliárd forint érintett.
    Közölte, egyes sajtóhírek szerint a baloldali városvezetés idején nyílt titok volt, hogy 40 százalékos kenőpénzt kértek az egyik konzorciumtól. Ha ekkora volt a korrupció, akkor miért lepődünk meg, hogy a végösszeg az eredetileg tervezett négyszeresére rúgott? - tette fel a kérdést.
    Kucsák László azt kérdezte: milyen lehetőséget lát a kormány arra, hogy csökkentsék a visszafizetendő 59 milliárd forint összegét?
    Fónagy János, a szaktárca parlamenti államtitkára az interpellációra úgy válaszolt: sokan tették fel a kérdést, hogy szükség van-e a beruházásra, amelyet egy tízéves megvalósíthatósági tanulmányra alapoztak.
    Az OLAF-jelentésből az is látszik, hogy nemcsak uniós, hanem magyar költségvetési pénzek is érintettek, egyértelmű, hogy a felelősség a baloldali kormányokat és a Demszky-féle budapesti városvezetést érintik.
    Jelenleg a nyomozóhatóság vizsgálódik, ha bebizonyosodik, hogy bűncselekményt követtek el, akkor a költségvetést ért kár miatt az okozó személyeknek, gazdasági társaságoknak kell helytállnia.
    Kucsák László elfogadta az államtitkár válaszát, megjegyezve, hogy az MSZP párkasszájába is kerülhettek pénzek.