Tarlós: a jelentés tartalmáról esik a legkevesebb szó
Tarlós István úgy látja, hogy a 4-es metró ügyével kapcsolatban a legkevesebb szó magáról az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) által készített jelentés tartalmáról esik, és Demszky Gábor volt főpolgármester "is hangoskodásba kezdett".
A főpolgármester az MTI-hez kedden eljuttatott közleményében azt írta, hogy Demszky Gábor össze-vissza beszél. Az egyik órában arról hallani, hogy neki semmi felelőssége nincs semmiben, a másik órában arról, hogy neki csak protokolláris szerepe volt, ő nem is ismerte a szerződéseket, a harmadikban arról, hogy nála senki sem tud többet a metróról. "Egyszer elhangzik, hogy nem közszereplő, majd azon erőlködik, hogy a (...) számon kért ember szerepéből egyenesen valami szakértői szerepbe helyezze önmagát, aki majd elmagyarázza, mit is kell itt tenni" - fogalmazott.
Demszky Gábor a Budai Liberális Klub Alapítvány hétfő esti rendezvényén arról beszélt: az OLAF-jelentés "egyoldalú, megalapozatlan", ő pedig nem érintett a "kvázi OLAF-gyanúsításokban".
Tarlós István összefoglalva a helyzetet arról írt: "logikusan mégiscsak arról kell(ene) beszélnünk, hogy mikor mi történt, és melyek az OLAF által észrevételezett események, valamint mik azoknak az OLAF által is pontosan megjelölt keletkezési időpontjai".
Az OLAF-jelentésben egyetlen egy kivételével a 2010 előtti időszak történetei az észrevételek tárgyai. Az 2010 utáni ügy az ellenőrző mérnök cseréjére vonatkozik, amivel - ahogy az az OLAF-jelentésben is szerepel - "egy súlyos szabálytalanságot szüntettünk meg" - írta.
Hozzátette: az ennél az esetnél visszafizetéssel fenyegetett összeg nagysága egyébként minimális, az OLAF is "kíméletes". "Az arány a Demszky-korszak eseményeinek anyagi veszélyeihez képest: ha most 1311 forintot kellene visszafizetni az Európai Uniónak, akkor "Demszkyék fizetnének 1310-et, mi pedig 1-et".
Kifejtette, tudtak az OLAF-jelentésről, csak a végeredményt nem ismerték, és azt is sejtették, hogy a szabálytalanságnál többről is szó van, hiszen már egy évvel korábban feljelentést tettek, mint ahogy az OLAF elkezdett volna nyomozni. Hogy a Demszky Gábor időszakát érintő csaknem 80 OLAF-megállapítás közül hányat és melyeket ítél bűncselekménynek, illetve csak szabálytalanságnak a nyomozóhatóság, "ma nem tudhatjuk" - fűzte hozzá.
Mint írta, óvatosan bánna 167 milliárd "ellopásával" is, hiszen a mintegy 170 milliárd csaknem a teljes európai uniós támogatás. "Ha ennyit kiemeltek volna a kasszából, akkor - figyelembe véve a szerelvényeket, áramellátást, biztonsági berendezéseket, belső építészeti - és felszíni munkákat - nem lenne 4-es metró, legfeljebb az üres alagútban a szerkezetkész állomások között tekeregne a szél" - fogalmazott Tarlós István.
Rámutatott, az események közül kiemelkednek az erősen gyanús Alstom és talán a Siemens eredeti szerződéseivel összefüggő megállapítások. Külön csomagot képeznek a 2006-2009 között a képviselők háta mögött a BKV-nál kötött, ma még a főváros és mások számára is új és átláthatatlan elemként megjelent úgynevezett tanácsadói szerződések.
Tarlós István kiemelte, az államnak és a fővárosnak - az országot és Budapestet fenyegető kár enyhítése érdekében - minden vitatási lehetőséget ki kell használnia, még akkor is, ha ez esetleg éveket vesz igénybe. A nyomozóhatóságok munkáját nem zavarja, viszont a visszafizetések mértékét akár jelentősen csökkentheti - fűzte hozzá.
Kitért arra is, hogy a 2010 utáni néhány szerződésmódosítás mind jelentősen lefelé vitte az árakat, valamennyi - ellentétben a Demszky-időszak szerződéseivel - a hatóságok és a Fővárosi Közgyűlés jóváhagyásával lépett életbe, és az OLAF olyannyira nem kifogásolja, hogy a jelentés nem is említi ezeket.
Tarlós István összefoglalója az OLAF-jelentésről a Budapest portálon, a budapest.hu oldalon teljes terjedelmében olvasható.
