Többéves csúcson zárta 2016-ot a brit gyáripar, a közgazdászok zöme mégis borúlátó
Többévi csúcsponton zárt tavaly a brit feldolgozószektor a kedden ismertetett új aktivitási mérőszámok szerint, a közgazdászok zöme mégis borúlátóan ítéli meg a brit gazdaság egészének növekedési kilátásait.
Az IHS Markit pénzügyi-gazdasági adatszolgáltató csoport és a brit vállalati szektor beszerzési aktivitását mérő intézet (Chartered Institute of Procurement & Supply, CIPS) közös felmérése szerint a brit gyáripar beszerzésimenedzser-indexe (BMI) decemberben 56,1-re - 30 havi csúcsra - emelkedett a novemberben mért 53,6-ről.
Az 50 feletti BMI-indexek a vizsgált szektorok teljesítményének erősödését jelzik, így a mutató a brit gyáripar egyre robusztusabb aktivitására utal.
Az IHS Markit londoni elemzői hangsúlyozzák, hogy a szektor hosszú távra visszaszámolt BMI-átlaga 51,5. A ház kimutatása szerint a brit feldolgozóipar aktivitási mérőszáma öt hónapja folyamatosan a szektor teljesítményének bővülését jelzi.
A decemberi feldolgozóipari BMI-index keddi ismertetetéséhez fűzött kommentárjában Rob Dobson, az IHS Markit vezető közgazdásza hangsúlyozta, hogy a kibocsátási teljesítményt és az új megrendelések állományának változását mutató részindexek a havi BMI-felmérések 25 éves történetében a legmagasabbak közé tartoznak.
Dobson szerint történelmi visszatekintésben az átfogó decemberi ipari BMI-index a brit feldolgozószektor teljesítményének 1,5 százalékhoz közelítő ütemű negyedéves növekedésére utal, ami "meglepően robusztus" bővülés, tekintettel a lanyha tavalyi évkezdetre és a brit EU-tagságról rendezett júniusi népszavazást követő bizonytalanságokra.
Tavaly júliusban, a népszavazás utáni sokk hatására a gyáripari BMI 48,3-re zuhant, miután a június 23-án tartott referendumon a választók többsége arra szavazott, hogy Nagy-Britannia lépjen ki az Európai Unióból.
A feldolgozóipari és a szolgáltatási szektor júliusi aktivitását együttesen mérő összágazati beszerzésimenedzser-index is mélyen 50 alá, 47,7-re esett a tavaly júniusi 52,4-ről. Ez 87 havi mélypont volt: a brit feldolgozóipari és szolgáltatási szektor kompozit BMI-indexe 2009 áprilisa, a globális pénzügyi válság legintenzívebb szakasza óta nem volt olyan alacsony, mint az EU-referendum utáni hónapban.
A Financial Times által kérdezett közgazdászok az azóta ismét erőteljessé vált reálgazdasági teljesítmény ellenére sem látják derűsnek a brit gazdaság közeljövőjét.
A londoni gazdasági napilap minden év elején felmérést készít gazdasági szakértők körében arról, hogy miként vélekednek a következő tizenkét hónap kilátásairól. Az idei vizsgálatba bevont 122 közgazdász közül a lap keddi ismertetése szerint 55 százalék "markáns", további 20 százalék "jelentős" lassulást vár a brit hazai össztermék (GDP) idei növekedési ütemében. A markáns lassulást várók 1,1-1,5 százalékos, a jelentős megtorpanást valószínűsítők 0,6-1 százalék közötti növekedéssel számolnak az idén a tavalyi évre becsült 2,1 százalékos GDP-bővülés után.
Gyorsulást, vagyis 2,1 százaléknál nagyobb ütemű idei növekedést csak a válaszadók 4 százaléka jósolt.
A felmérésbe bevont közgazdászok 48 százaléka mondta azt, hogy összességében borúlátóbban ítéli meg a brit gazdaság kilátásait, mint egy évvel ezelőtt, és csak 16 százalékuk derűlátóbb, mint tavaly ilyenkor.
Az EU-tagsági népszavazás várható gazdasági következményeit a brit vállalati szektor is borúlátóan ítéli meg.
A Deloitte üzleti tanácsadó cég legújabb negyedéves felmérésében 119 brit nagyvállalat pénzügyi igazgatóit kérdezte arról, hogy véleményük szerint a Brexit, vagyis a brit EU-tagság megszűnése milyen hatással lesz vállalatuk működésére. A válaszadók 27 százaléka cége idei kilátásait még kedvezőnek nevezte, 66 százalékuk azonban attól tart, hogy a Brexit hosszabb időtávlatban már negatív hatást gyakorol vállalatuk üzleti környezetére.
