MNB: nem változik az anticiklikus tőkepufferráta
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) változatlanul 0 százalékon tartja az anticiklikus tőkepuffer rátát 2017. január 1-jétől mivel a rendszerkockázatok szintje alacsony, és ezt indokolja a hitelezés támogatása is - közölte a jegybank pénteken.
Az anticiklikus tőkepuffer a pénzügyi rendszer egészének stabilitását védi, célja, hogy egy esetleges pénzügyi válsághelyzetben extra tőketartalékok álljanak rendelkezésre, amit a hitelintézetek esetleges veszteségeik fedezésére és hitelezési aktivitásuk fenntartására használhatnak fel.
A Pénzügyi Stabilitási Tanács döntését indokoló közleményben emlékeztetnek: az uniós szabályozás alapján a hazai kitettségekre alkalmazandó tőkepuffer mértékét az MNB állapítja meg.
Egy korábbi, az MNB honlapján publikált tanulmány szerint a legutóbbi pénzügyi válsággal járó reálgazdasági veszteségek sok országban alacsonyabbak lettek volna, ha a válság kezdetén a hitelintézetek tőketartalékai magasabbak. A válság egyik fő nemzetközi tapasztalata alapján a hitelintézeteknek már a pénzügyi ciklus felívelő szakaszában megfelelő tőketartalékokat kell képezniük. Ennek fő új szabályozási eszköze az anticiklikus tőkepuffer.
A 2016. január 1-én elindult, negyedévente felülvizsgált anticiklikus tőkepuffer alkalmas arra is, hogy a túlhitelezésből fakadó rendszerszintű pénzügyi kockázatok felépülését fékezze, Magyarországon az értéke a bevezetése óta 0. A ráta emelése drágítja a hitelezést, ezáltal visszafoghatja a túlzott kockázatvállalást, amivel csökkentheti a pénzügyi stresszhelyzet kialakulásának esélyét is.
A közlemény szerint a mostani felülvizsgálat azt mutatta, hogy a ciklikus rendszerkockázatok szintjében és dinamikájában érdemi változás nem látható. Az irányadó hitel/GDP-rés negatív mértéke, valamint a kiegészítő indikátorok aktuális szintje és dinamikája a ciklikus rendszerkockázat alacsony szintjére utal.
A rátában a következő egy évben nem várható változás, ami támogathatja a hitelintézetek hazai hitelezési aktivitását - áll a jegybank közleményében.
A hazai pénzügyi rendszer ciklikus kockázatainak alakulására hatással lehetnek azon országok pénzügyi folyamatai is, amelyekben a hazai központú pénzügyi intézményeknek lényeges kitettségeik vannak. Ennek megfelelően a hazai bankrendszer szempontjából lényeges harmadik országok hitelezési folyamatait az MNB nyomon követi, és szükség esetén a hazai hitelintézetek ottani kitettségeire is anticiklikus tőkepufferrátát ír elő.
Az MNB Magyarország szempontjából ilyen lényeges harmadik országként Oroszországot, Ukrajnát és Montenegrót nevezte meg. Az MNB és részben az Európai Rendszerkockázati Testület értékelése alapján a ciklikus rendszerszintű kockázatok szintje jelenleg mindhárom országban alacsony, így az ezen országokban lévő féllel szembeni kitettségekre vonatkozóan anticiklikus tőkepufferráta előírása Magyarországon nem indokolt - olvasható az MNB honlapján.
