Balog: a nemzetiségek egymást és Magyarországot is gazdagítják
Átadták a Nemzetiségekért díjakat Budapesten hétfőn. Az ünnepségen az emberi erőforrások minisztere azt mondta, hisznek benne, hogy a nemzetiségek egymást és Magyarországot is gazdagítják.
Balog Zoltán úgy fogalmazott, "a globális szél szemben fúj", nem támogatja, hogy az ember ápolja, ami a sajátja. A magyarok azonban Szent István öröksége, intelmei alapján próbálnak élni - tette hozzá.
A tárcavezető hangsúlyozta, hogy a magyar társadalom tradicionálisan multikulturális. Egy olyan ország, amelyben a nemzetiségek elégedettek és gyarapodnak, erősödik. Az erősödő Magyarország ugyanakkor nem azt jelenti, hogy "feloldódunk egymás kultúrájában" - szögezte le.
Szavai szerint a kormány büszke arra a kincsre, amelyet az őshonos nemzetiségek létrehoztak a Kárpát-medencében. Ez nem egyszerűen hozzáadott érték, hanem a biztos alap része - mondta.
Kiemelte: egy régi álom beteljesülése, hogy az Országgyűlésben megjelentek a nemzetiségi szószólók.
Jelentősen nőtt a nemzetiségi köznevelési és kulturális intézmények száma, továbbá népszámlálási adatok szerint lényegesen többen vannak azok, akik nemzetiséghez tartozónak vallják magukat. Ez annak eredménye, hogy a kormány nemcsak elfogadja, hanem támogatja is a kettős identitást - hangoztatta.
A miniszter közölte: azt szeretnék, hogy az erősödő nemzetiségi kultúra az anyaországokból is Magyarországra vonzza az értelmiséget, és ezáltal olyan erős közép-európai régió alakuljon ki, amelynek szava nem csupán Brüsszelig hallatszik el, hanem még tovább, a globális döntéshozókig.
Soltész Miklós, az Emberi Erőforrások Minisztériumának egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkára azt mondta, hogy csak idén több mint háromszáz tábort tudtak megszervezni a nemzetiségek akár anyaországaikban, akár Magyarországon.
Hozzáfűzte ugyanakkor: olyan területek is vannak, amelyekhez nem kell pénz. Példaként említette a magyar-bolgár barátság napját, amellyel két nemzet felfedezte a közös gyökereit, megerősítve egyébként is hagyományosan jó kapcsolatát.
Az államtitkár úgy fogalmazott, hogy Magyarország nemzetpolitikája és nemzetiségpolitikája egybeforrott.
A Nemzetiségekért díjat azok az emberek, szervezetek vagy nemzetiségi önkormányzatok vehetik át, akik, illetve amelyek példaértékű munkát végeztek a magyarországi nemzetiségek érdekében közéleti, oktatási, kulturális, egyházi, tudományos területen vagy a tömegtájékoztatásban, illetve a gazdasági önszerveződésben.
Idén tíz ember és három szervezet vehette át az elismerést.
Alexov Milica szerb nemzetiségi pedagógust, óvónőt azért tüntették ki, mert a nemzetiségi nyelv használata mellett a népi hagyományok megismertetésének szintén folyamatosan figyelmet szentel, gyermek- és népdalokat tartalmazó gyűjteménye is jelent meg nyomtatásban.
Antal István egyebek mellett azért kapta meg a díjat, mert részt vett a Jezsuita Roma Szakkollégium megalapításában, amelynek jelenleg a rektora.
Balogh Tibor "roma-magyar-keresztény identitása a roma kortárs képzőművészet kifejezőeszközeivel segít lebontani a roma kulturális gettó és a többségi társadalom kultúrája közötti falat".
Bauer Andrásné (sz. Moór Mária) német nemzetiségi hagyományőrzőként több mint száz sváb népdalt gyűjtött össze. Színdarabokat tanít gyermekeknek, aktív szereplője a kaposvári német közéletnek.
Bogdán Imre, aki mélyszegénységből küzdötte fel magát saját erejéből, jelenleg a Kaposvári Egyetem romológus oktatója. Sok, az esélyegyenlőségért és a felzárkózásért dolgozó szervezetnek volt tagja, illetve vezetője.
Fodor Lászlóné (sz. Tóth Klára) tanárként a rábavidéki szlovén nyelvjárás színpadra vitelével az identitás megőrzéséhez járult hozzá. Ő hozta létre az első szlovén gyermekbábcsoportot, ezenkívül rádiózik is.
Lászik Mihálynak többek között azért adományozták az elismerést, mert tankönyvek fordítása és írása mellett kidolgozta a szlovák népismeret-oktatás keretprogramját, továbbá aktív szereplője a szlovák közéletnek.
A Magyarországi Német Néptánchagyományok Ápolása Alapítvány már huszonhat éve őrzi a németek tánchagyományait, valamint tart továbbképzéseket tanároknak. Fesztivált és tábort is szervez évről évre.
Martyin Emília néprajzkutatóként a magyarországi román nemzetiségi kultúrát, nyelvet vizsgálja. Rengeteg önálló kötet és csaknem száz tudományos tanulmány szerzője.
Nagy Pál a magyarországi és az erdélyi cigányság életmódját kutatja. Munkái gazdag forrásbázison alapulva szinte a teljes magyar nyelvterületet érintően feldolgozták a roma történelmet.
A Polonez Lengyel Nemzetiségi Dal- és Táncegyüttes célja, hogy ne csak a lengyelség, hanem a magyar fiatalok körében is népszerűsítse a népzenét és a néptáncot.
Rácz Erika kutatásai során elhivatottan vizsgálja a Mura-menti kaj-horvátok nyelvjárását, szerkeszti a magyar-kaj-horvát szótárat, és konferenciákon adja elő tudományos eredményeit.
A Zornica Hagyományőrző Egyesületet Magyarországon házasodott bolgár háziasszonyok alapították. Ők azért kaptak Nemzetiségekért díjat, mert átadják a népszokásokat a magyarországi bolgároknak.
