Uniós biztos: szükség van az Európai Ügyészi Szervezetre
Határozott meggyőződésem, hogy szükség van az Európai Ügyészi Szervezetre (EPO) - jelentette ki az Országgyűlés európai ügyek bizottságának hétfői ülésén Vera Jourová uniós jogi biztos.
Az uniós strukturális alapok felhasználását és a határokon átnyúló csalásokat vizsgálni hivatott szervezet létrehozásáról szóló tervezet a megosztott kompetenciák kiegyensúlyozott modelljét hozza létre - mondta a biztos. Hozzátette: akkor kerülnének ugyanis át az EPO-hoz az ügyek, ha nemzetközi bűncselekményre bukkannak a hatóságok.
Azt mondta: az EPO felállítása önmagában is elrettentő hatással lehet a bűnözőkre, mivel nem csak egy-egy ügy kivizsgálására szolgálnak a nemzetközi nyomozócsoportok. A jogbiztonság megszületését szolgálja, ha egységes európai gyakorlat alakul ki arról, mit tekintenek csalásnak és mit nem - emelte ki a cseh uniós biztos.
Hazája, Csehország példáját felhozva arról beszélt Vera Jourová, hogy egyes uniós tagállamokban ez a jogbizonytalanság már a szerződéskötések, így a gazdasági fejlődés gátjává vált, máshol pedig a közvélemény gyakran egyenlőségjelet tesz a közbeszerzés és a csalás fogalma közé. Megjegyezte, az utóbbi időben végigjárta azon államok parlamentjeit, amelyek a 2013-as, akkor még csak a strukturális alapokkal kapcsolatos nyomozásokat javasló előterjesztésnek "sárga lapot" mutattak, hogy az új előterjesztés mellett érveljen.
Hangsúlyozta: az új szervezet a felállítását követő második-harmadik esztendejében már kitermeli működésének évi 26 millió eurós büdzséjét. Ráadásul a költségek uniós, a bevételek tagállami szinten jelentkeznek, az eljárásokban pedig széles hatáskört kapnak a tagállamokból érkezett és azokban működő nemzeti ügyészek - tette hozzá.
Vera Jourová hangsúlyozta: visszafogott becslések szerint is évi ötvenmilliárd eurós kárt okoznak a közösség tagállamai közötti körbeszámlázások. "Össze kell fognunk, hogy fellépjünk az ilyen bűncselekmények ellen, ezzel tartozunk az európai adófizetőknek és az állampolgárainknak" - jelentette ki.
Megjegyezte: a testület létrehozása fontos lehet az uniós kohéziós politika szempontjából, akárcsak az, hogy melyik tagállam lép be a szervezetbe és melyik nem.
Az unión belüli roaming-díjak eltörlésére vonatkozó kérdésre válaszolva a biztos arról beszélt: a korábbi, évi kilencvennapnyi mentességet kínáló javaslat a polgárok kilencven százalékának megfelelt volna, és azt mondta, hogy biztosan lesz olyan megoldás, amely minden fél számára előnyös.
Hörcsik Richárd (Fidesz), a bizottság elnöke azt emelte ki, hogy a csalások ellen fel kell lépni, hiszen megkárosítják a nemzeti és az uniós költségvetést is, vagyis "az áfacsalásokkal szemben nincs pardon". Hangsúlyozta ugyanakkor hogy figyelembe kell venni a szubszidiaritás és a hatékonyság szempontjait is. Az évekkel ezelőtti magyar "sárga lappal" kapcsolatban pedig a tagállami hatáskörök, így az adóügyek tiszteletben tartásának fontosságát hangsúlyozta a politikus. Megjegyezte azt is, hogy felmerült, az EPO létrehozása ütközhet a magyar alaptörvény előírásaival.
Bana Tibor (Jobbik) megjegyezte, a tervezet a korábbi formájához képest jelentős mértékben változott, "jobb irányt vett". Fontosnak nevezte ugyanakkor, hogy ebben az esetben se történjen uniós központosítás és ne sérüljön a nemzeti szuverenitás.
Szelényi Zsuzsanna (Együtt) azt hangsúlyozta, hogy Magyarország számára rendkívül fontos kérdés az EPO létrehozása, hiszen az a cél, hogy értelmes projektekre, ne valakik gazdagodására fordítsák a hazai GDP hét százalékát kitevő uniós forrásokat. Reményének adott hangot, hogy nem lehet probléma a kérdésben zéró toleranciát hirdető magyar kormány csatlakozása, így jövőre megállapodhatnak a szervezet létrehozásáról.
