OGY - Krónika 1. rész (napirend előtt: Hídfő, bérek, az ország helyzete, kvóta, alaptörvény)
A Hídfő nevű hírportálról, a bérekről, az ország helyzetéről és az alaptörvény-módosításról volt szó hétfőn napirend előtt az Országgyűlésben.
LMP: végzetesen veszélyes a Hídfővel kapcsolatot tartani
Hadházy Ákos (LMP) szerint végzetesen veszélyes és nem méltó a tiszteletre az, aki olyan, az orosz titkosszolgálatok által fenntartott vagy hozzájuk közelálló propagandaoldalakkal tart fent kapcsolatot, mint a Hídfő. Az ellenzéki politikus leszögezte, Európa reformokra szorul, de aki démonizálja Európát, el akarja veszíteni Magyarországot.
Tuzson Bence, a Miniszterelnöki Kabinetiroda kormányzati kommunikációért felelős államtitkára közölte, a szélsőséges szervezeteket figyelemmel kell kísérni. Nemcsak egy kormánynak, hanem a politikai pártoknak is oda kell figyelnie erre - hangsúlyozta, hozzátéve: nem fordulhat elő egy országban, hogy egy politikai párt képviselője rendszeres kapcsolatot tartson ezekkel a szervezetekkel.
KDNP: 2010 óta emelkednek a bérek
A képviselőként felszólaló Rétvári Bence (KDNP), aki az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára is, Molnár Gyula őszödi beszédeként értékelte az MSZP elnökének hétvégi nyilatkozatát, amikor szerinte arról beszélt az ellenzéki politikus, hogy az MSZP 2006 rossz gazdaságpolitikát folytatott és korlátozta a sajtószabadságot.
Elmondta, 2010 óta a kormány olyan politikát követ, amelynek eredményeként a szocialisták kormányzásával összehasonlítva sokkal nagyobb mértékben nőtt a minimálbér és a havi bruttó átlagkeresetek.
Cseresnyés Péter, a Nemzetgazdasági Minisztérium munkaerőpiaci államtitkára a szerinte jelentős foglalkoztatás-növekedésre is felhívta a figyelmet. A foglalkoztatottak száma 32 hónapja meghaladja a négymillió főt; 2010 óta 670 ezer fővel nőtt a foglalkoztatottak száma, akik nagy része a versenyszférában helyezkedett el - részletezte.
MSZP: ideje szembenézni a valósággal
Tóth Bertalan (MSZP) azt mondta, "a habonyi látszatvilágon kívüli valóságban" a kilakoltatási moratórium márciusi megszűnése óta több mint kétezren vesztették el az otthonukat, a csökkenő világpiaci földgázárak ellenére idén sem lesz olcsóbb a fűtés, a tankötelezettségi korhatár csökkentése miatt 43 ezer gyerek esett ki a köznevelésből, az ország versenyképessége visszaesett. Ideje szembenézni a valósággal - hangoztatta, hozzátéve: véget kell vetni a látszatkormányzásnak és a korrupciónak; az MSZP olyan országot akar, ahol a fizetésből tisztességesen meg lehet élni, illetve ahol a véleménye miatt senkit sem ér támadás.
Rétvári Bence államtitkár válaszában azt mondta, az MSZP kormányon tehetett volna lépéseket saját párttársai korrupciós ügyei ellen.
A köznevelésről szólva közölte, az igazolatlan hiányzások szigorításával 29 ezerről 13 ezerre szorították le a hiányzó gyerekek számát, emellett a tanítási szünetekben is biztosítják az arra rászoruló gyermekeknek az étkezést. Beszélt a rezsicsökkentésről, arról, hogy több lakás épül és hogy az ingatlan-végrehajtások száma is alacsonyabb a korábbi időszakhoz képest.
Fidesz: támogassák az alaptörvény módosítását!
Kósa Lajos (Fidesz) a kvótareferendummal kapcsolatos alaptörvény-módosítás támogatására szólította fel a parlamenti pártokat. Azzal is indokolt, hogy az Európai Tanács újra napirendjére tűzte a kötelező betelepítési kvóta kérdését.
A kormánypárti politikus azt mondta, ahhoz már hozzászoktak, hogy a szocialisták becsapják az embereket, ugyanis annak ellenére nem támogatják a módosítást, hogy pártelnökük korábban a kvótaellenes törvény támogatásáról beszélt. Hozzátette: a Jobbik elnöke még áprilisban hazaárulónak nevezte azokat, akik nem szavazzák meg az alaptörvény-módosítást. Azt mondta, a haza védelme feltétlen, aki feltételhez köti, az zsoldos, hazaáruló. Az alaptörvény módosítását bármilyen feltételhez kötni a hazaárulással egyenértékű - fogalmazott Kósa Lajos.
Az albérlő és a betörő közötti különbséghez hasonlította az illegális bevándorlókat és a letelepedési kötvényt vásárlókat, utóbbival kapcsolatban jelezte: felülvizsgálja a kormány ezt a rendszert.
Tuzson Bence hangsúlyozta, az alaptörvény módosítása 50-100 évre határozza meg az ország sorsát, míg a letelepedési kötvény megszüntetése egy rövid távú gazdasági kérdés.
A népszavazáson 3,3 millióan szavaztak a kvóta ellen, egy új egység jött létre Magyarországért, egy nemzeti egység, és ha ennyien szavaztak egyféleképpen, az kötelezettséget ró az Országgyűlésre - magyarázta. Szerinte az alaptörvény képes a legmagasabb szinten biztosítani Magyarország védelmét. Úgy látta, a Jobbik ugyan egyetért a módosítás szövegével, de napi politikai érdekből nem támogatja azt.
Jobbik: a programunk jobb
Vona Gábor (Jobbik) megerősítette, a Jobbik csak akkor támogatja az alaptörvény-módosítást, ha az nem lesz félmegoldás, vagyis a letelepedési kötvényt is megszüntetik.
Szerinte az ügy miatt a kormánypártoknál kiújult a Jobbik-szindróma, folyamatosan mocskolják a pártot, csak azért, mert a Jobbik "beletenyerelt ebbe a piszkos üzletbe".
Azt javasolta a kormánypárti politikusoknak, folytassák a mocskolódást, mert azzal elismerik, a Jobbikot tartják a kormányváltó erőnek. Egy dolgot biztos nem fognak ránk bizonyítani - fogalmazott -, hogy a Jobbik "bűnszövetséget hozna létre a haza pénzének elrablására".
A pártelnök elmondta, azt akarják bebizonyítani, hogy a Jobbik programja jobb.
Tuzson Bence azt kérte a Jobbiktól, álljanak ki a magyar emberek érdekében, támogassák az alkotmánymódosítást.
