Erdő Péter: Európa legnagyobb lehetősége a közösségi cselekvés
Európa legnagyobb kísértése az egyén önzése és kényelmessége, legnagyobb lehetősége pedig a közösségi cselekvés és a közös útkeresés - mondta Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek a kontinens jövőjéről.
A bíboros abból az alkalomból nyilatkozott az MTI-nek, hogy szombaton, az Európai Püspöki Konferenciák Tanácsának (CCEE) nizzai tanácskozásán "befejezi küldetését a testület elnökeként". Ezt a tisztséget 2006 óta, két cikluson keresztül töltötte be.
Erdő Péter hangsúlyozta: a legnagyobb csapdahelyzet ma Európában az európai ember életstílusa, az, hogy "hajlamosak vagyunk kizárólag saját kényelmünkkel és jó közérzetünkkel törődni". Aki pedig ilyen "kábán és szétszórtan" él, az vagy észre sem veszi, vagy észreveszi ugyan, de nem képes komolyan venni a körülötte zajló eseményeket. Ez vonatkozik mindenre: a közvetlen emberi kapcsolatokra éppúgy, mint a legsúlyosabb társadalmi problémákra.
Ez a mai európai ember legnagyobb kísértése, e kísértés legyőzésének legjobb módja pedig a "közösségi cselekvés" - mutatott rá a bíboros. A cselekvéshez természetesen szükség van erőre, a hívő keresztény számára pedig az erőforrás a Jézus Krisztussal való kapcsolat. E kapcsolatnak egyaránt része az imádság, a liturgikus élet, a közösségi találkozások, a közös útkeresés és cselekvés. Ilyen közösségi cselekvés volt például, amikor Ferenc pápa felhívására egész Európa gyűjtést rendezett Ukrajna javára.
Erdő Péter az Európán belüli keresztényüldözésről azt mondta, a keresztények elleni cselekmények palettája igen széles, az erőszakos cselekedetektől a templom- és temetőrongálásokon keresztül a társadalmi diszkriminációig terjed. Hozzátette: létezik egy központ, amelyet kifejezetten azért hoztak létre, hogy regisztrálják ezeket az európai atrocitásokat.
Arra a kérdésre, hogy az elmúlt tíz évben romlott-e a keresztények helyzete Európában, a bíboros azt felelte, hogy az erőszakos cselekmények száma egyértelműen nőtt. Ugyanakkor az utóbbi egy-két évben - noha történt néhány súlyos, nagyon nagy vihart kavaró esemény - összességében nem rosszabb a statisztikai átlag, mint öt éve.
Emellett a keresztényellenesség növekedésével párhuzamosan megfigyelhető egy másik, ezzel ellentétes irányú folyamat is: "megjelent egyfajta keresztény öntudatra ébredés". A keresztények egyénileg és közösségként is egyre inkább kiállnak saját jogaikért - mondta.
Erdő Péter az egyházak közti párbeszédért végzett munkáról szólva kiemelte az Európai Katolikus-Ortodox Fórumot, amelyet 2008 óta több alkalommal megtartottak, és amelyen a CCEE tagjain kívül a Vatikán és az összes ortodox egyház képviselői is részt vesznek.
Fontos - tette hozzá a bíboros -, hogy ezeken a találkozásokon a kontinensen élő valamennyi ortodox egyház - "minden nemzeti különbség és érzékenység dacára" - közös álláspontra jutott. E fórumokon olyan alapvető társadalmi kérdésekről volt szó, és született "nagyon széles körű és mély egyetértés", mint a család, a szegénység, a gazdasági válság vagy az állam és az egyház viszonya. A tanácskozások eredményét mindig átadták a pápának és a keleti pátriárkáknak is. Ez egy olyan út, amelyen mindenki tovább akar menni.
Erdő Péter kitért a protestáns egyházakkal együtt végzett munkára is. Jelentős eredménynek nevezte a keresztény egyházak közös párbeszédét az iszlámmal, melynek egyik fontos állomása a 2008-ban Esztergomban megtartott tanácskozás volt.
A CCEE 1971-ben alakult, 33 európai püspöki konferenciát tömörít, amelyeket az elnökük képvisel. Emellett tagja a szervezetnek Luxemburg és Monaco érseke, Ciprus maronita érseke, a moldovai Chisinau püspöke, a munkácsi görögkatolikus püspök és Észtország apostoli kormányzója. A tanácsot alkotó 39 tag 45 nemzetet képvisel.
