Fordulópont az európai menekültügyi politikában a bécsi találkozó
Ugyan konkrét döntés nélkül ért véget, mégis fordulópontot jelent az európai menekültügyi politikában a szombati bécsi találkozó az osztrák lapok véleménycikkei szerint.
Christian Kern osztrák kancellár kezdeményezése döntően hozzájárulhat ahhoz, hogy az uniós intézmények és a tagállamok bénultságát felszámolják, és az uniós országok közötti ellentét megszűnjön - olvasható a Der Standard című osztrák újság online felületén közölt véleménycikkben. A szerző, Thomas Mayer úgy vélte: az osztrák kancellár kétségtelenül megmutatta, hogy kezdeményező szerepet kíván betölteni az európai politikában.
Orbán Viktor Bécsben "hirtelen a közös európai cselekvés szükségességéről beszélt, meglepően konstruktív hangnemben" - olvasható a cikkben. A szerző szerint ez a nemzetállamok kezdeményezésének eredményességét jelzi. A cikkíró szerint most lehetőség nyílt új, határon átnyúló együttműködésre, kölcsönös támogatásra, amely eddig az uniós miniszteri tanácsban nem valósult meg.
Mayer meglátása szerint az unió mindig akkor működött a legjobban, amikor a nemzetállamok és az uniós szint nem egymás ellen játszott, egyensúly alakult ki az "öntudatos" tagállamok és az uniós intézmények között. Ez legutóbb igencsak hiányzott, mert a bizottság azt gondolta, hogy "átgázolhat" az államokon, és a nagyhatalmak, Németország és Franciaország elhanyagolták az együttműködést a kisebb államokkal - olvasható a véleménycikkben.
Aki a menekültügyi válság leküzdésére kézzelfogható eredményt vagy konkrét intézkedést várt, az csalódott, hiszen sem az osztrák, sem a német kancellár által bemutatott összegzés nem új - írja a szerző. Indoklása szerint a visszatoloncolásról és a humanitárius segítségnyújtásról szóló egyezmény ötlete és a külső uniós határ védelme már több brüsszeli uniós csúcson elhangzott.
Ha nincs nagy várakozás, nincs nagy csalódás sem - olvasható a Die Presse osztrák lap vasárnapi számában közölt véleménycikkben, amely szerint a bécsi menekültcsúcson már ismert tényeket rögzítettek. Ugyan a résztvevők nem számítottak áttörő döntésekre, azonban büszkék voltak legalább arra, hogy nyíltan beszélhettek, ami a szerző szerint nyilvánvalóan kevésszer fordul elő.
A cikkíró a bécsi csúcsot megelőző elemzésekre hivatkozva azt írja: a kormányfők a bécsi találkozón akarták demonstrálni a lakosság számára, hogy kezelik a válságot. Meglátása szerint főleg Orbán Viktor esetében igaz ez, a magyar kormányfő így akarta ugyanis a szavazókat részvételre buzdítani a magyarországi kvótareferendumon. Az osztrák kancellár pedig nemzetközileg akart "láthatóvá válni" - állapítja meg a szerző. Úgy vélte, hogy Kern, aki a korábbi kancellár, Werner Faymann menekültpolitikáját örökölte, még mindig Sebastian Kurz osztrák külügyminiszter árnyékában van.
A lapban megjelent másik véleménycikk szerint az osztrák kancellár uniós krízismenedzser színében tüntette fel magát, és ebben a fellépésében egy kormányfő és egy külügyminiszter sem zavarta meg, "a showt senki nem lopta el tőle".
A találkozó üzenete, hogy Bécsben megpecsételték a befogadási kultúra végét - olvasható a Kurier című osztrák lapban. A szerző szerint ezt a politikusok szükségszerűnek, az emberjogi szakértők azonban szörnyűnek tartják. A politikai fordulat megerősítéséhez fontos volt a német kancellár látogatása - olvasható a cikkben.
