Gedeon napja van. | 2024.03.28

EU-szakértők: növelni lehetne a kutatásfejlesztés hatékonyságát

2016-09-20 13:46:00

 A hazai tudományos és innovációs potenciál fokozottabb gazdasági hasznosítását, a kutatásfejlesztési célú költségvetési ráfordítás növelését szorgalmazza a magyarországi rendszert átvilágító uniós szakértői jelentés, amelyet kedden ismertettek Budapesten.

    Európa elsősorban a tudás, a tehetség terén lehet versenyképes a világ többi részével, Magyarországon hagyományai vannak az innovációnak és a kormány is ambicionálja a befektetést a kutatásba és a fejlesztésbe - mondta Robert-Jan Smits, az Európai Bizottság kutatásfejlesztésért felelős főigazgatója sajtótájékoztatón.
    Pálinkás József, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH) elnöke kiemelte: harmonikusan dolgoztak együtt a jelentés készítőivel és a szakpolitikai ajánlások megfogalmazásával párhuzamosan a hivatal további feladatokat valósított meg az átalakuló hazai rendszer megszilárdításával kapcsolatban.
    Kitért arra, hogy az NKFIH jogelődje, a Nemzeti Innovációs Hivatal kezdeményezésére 2014 végén indította a hazai kutatásfejlesztési és innovációs rendszer étékelését célzó, független szakértői tanácsadás (Peer Review) folyamatát. Megjegyezte, hogy az ajánlások közül, amelyek segítenek összefogni és még hatékonyabbá tenni a munkát, jó néhányat már használnak.
    "A pályázati értékelést érintő javaslatok visszaigazolják számunkra, hogy célszerű volt az anonim szakértők bevonására és a többszintű testületi értékelésekre épített bírálati rendszer megerősítése 2015-ben" - hangsúlyozta Pálinkás József.
    A jelentés, amely a kutatási és innovációs rendszer több mint ötven meghatározó szereplőjével folytatott konzultációkon alapul, hét területen körvonalaz konkrét szakpolitikai üzeneteket, ajánlásokat, ezeket Mark Ferguson, a szakértői panel elnöke ismertette.
    "A magyarországi helyzet jó irányba tart, számottevő haladást sikerült elérni. Ugyanakkor még több változásra van szükség" - foglalta össze a szakértő.
    A megállapítások között szerepel, hogy Magyarország jelentős tudományos és innovációs potenciállal rendelkezik, ami a növekedés irányába ható szerkezeti váltást eredményezhet Magyarország gazdaságában. "A tudományos rendszer ma nagyon széttöredezett, Magyarországnak hatékonyabban kell kihasználnia szellemi tőkéjét, tudásbázisának elismert kiválóságait és a rendkívül innovatív nemzetközi vállalatok jelenlétét" - tette hozzá Mark Ferguson.
    Kitért arra, hogy Magyarországnak el kell döntenie, mit és mikor kíván elérni a kutatásfejlesztés és innováció (K+I) rendszerével kapcsolatban, és a különböző kormányzati szerveknek magukénak kell érezniük egyfajta jövőképet. Kiemelte, hogy szükség lesz az NKFIH működését áttekinteni képes érintett felek strukturált bevonására, hogy a közfinanszírozású K+I rendszer minősége és hatékonysága javuljon.
    "Magyarország tehetséges, de a kutatók, elsősorban a fiatal kutatók esetében vonzóbb munkafeltételekre és karrierlehetőségekre van szükség" - szögezte le.
    Az ajánlások között található, hogy Magyarországnak szélesítenie kell innovációs bázisát, és olyan keretfeltételeket kell teremteni, amelyek ösztönzik az innovációt, erősítik a kockázatvállalási kultúrát és előmozdítják az innováció iránti keresletet. A szakértő arra is felhívta a figyelmet, hogy a közfinanszírozású rendszer, valamint az innovatív magánvállalkozások közötti együttműködést szorosabbá kell tenni, és mindkét területen az eddiginél több forrást kell bevonni.
    A Peer Review jelentés következtetéseit Robert-Jan Smits, valamint a kidolgozó szakértői panel tagjai kedden Budapesten a konzultációs folyamatban részt vet kutatóintézetek, felsőoktatási intézmények, vállalkozások képviselői előtt is prezentálták.