Gedeon napja van. | 2024.03.28

Helyi ügyek mellett a menekültpolitika is meghatározta a berlini választás eredményét a német sajtó szerint

2016-09-19 09:28:07

Helyi ügyek mellett a szövetségi kormány menekültügyi politikája is a berlini tartományi választás eredményét meghatározó tényezők között volt a német sajtóban hétfőn megjelent elemzések és kommentárok szerint.

    A Frankfurter Allgemeine Zeitung (FAZ) című konzervatív lap az Angela Merkel kancellár vezette Kereszténydemokrata Unió (CDU) szereplésével kapcsolatban A CDU berlini szervezete hibás a választási katasztrófájáért, nem pedig a kancellár címmel közölt elemzésében a választók motivációit vizsgáló kutatások eredményeit ismertetve kiemelte: a két héttel ezelőtti mecklenburg-elő-pomerániai tartományi választással ellentétben a berlini választás "nem Angela Merkel menekültpolitikájáról szóló szavazás volt". 
    Ezt jelzi a többi között, hogy a fővárosiak 50 százaléka elégedett a kancellár munkájával, és a menekültpolitikánál fontosabbnak tartottak helyi ügyeket, köztük a lakbérek, a munkahelyek, az iskolarendszer és a közbiztonság témáját. De a menekültpolitikának is volt szerepe eredményben, főleg az erre a témára összpontosító Alternatíva Németországnak (AfD) esetében; szavazóinak 98 százaléka mondta azt, hogy a menekültek témájának fontos szerepe volt döntésükben.
    A FAZ a Berlini megaláztatások című kommentárjában is a helyi jellegzetességek szerepét emelte ki, és a CDU-val kapcsolatban megállapította: a párt számára a megaláztatás "kétszeresen fájdalmas", mert a berlini pártszervezetben nemcsak nem találtak ellenszert arra, hogy az eddigi koalíciós társ szociáldemokraták (SPD) mindig őket tették meg bűnbaknak a városvezetés mulasztásaiért, hanem azt is "tehetetlenül végig kell nézniük", hogy Berlinben továbbra sem lehet az SPD ellenében kormányozni.
    A baloldali Frankfurter Rundschau Németország jobbra tolódik című kommentárjában kiemelte: a választási eredményt meghatározó mértékben befolyásolhatta "a menekültek gyakran hisztérikusan tárgyalt kérdése", azonban a többi téma, köztük a társadalmi igazságosság és az oktatásügy fontossága azt mutatja, hogy az AfD most sem csak a káros hatásúnak érzett idegen kultúrák túlsúlyba kerülésének veszélyétől való félelmekből táplálkozott, hanem a pártrendszer régi szereplőinek tevékenységével való "fundamentális elégedetlenségből" is.
    Hozzátették: Berlin "legfontosabb üzenete", hogy a "demokratikus Németországnak szembe kell néznie a jobboldali populizmussal", és a legjobb az lenne, ha nem úgy tenné, mint a CDU. A pártot - és elnökét, Angela Merkelt is - vasárnap ismét azért "ruházták meg", mert nem bír választani a "jobbra igazodás és a liberális, világra nyitott hozzáállás" között. 
    Különösen ironikus, hogy a kancellárt éppen azért az "állítólagosan menekültbarát politikájáért büntették meg, amellyel valójában már régen szakított", de ugyanígy kudarcosnak tekinthető az uniópártok - a CDU és a bajor testvérpárt, a Keresztényszociális Unió (CSU) szövetségének - kísérlete az alkalmazkodásra az AfD "bezárkózási fantáziáihoz" - írta a Frankfurter Rundschau, hangsúlyozva: legfőbb ideje, hogy a "demokraták" megtöltsék tartalommal a +sikerülni fog, megoldjuk+ (wir schaffen das) "üres ígéretét".
    A liberális Süddeutsche Zeitung Az új (tartományi) kormánynak komolyan kell vennie a berlinieket című elemzésében kiemelte: az SPD és a CDU rossz szereplése nemcsak az AfD megjelenésének tulajdonítható, hanem annak is, hogy "elhanyagolták a robbanásszerűen fejlődő főváros növekedési fájdalmainak enyhítését".
    A lap az Ideges demokrácia címmel közölt kommentárjában kiemelte: az AfD sikerének az az üzenete, hogy nem természetes, nem magától értetődő, hogy "a társadalom liberális, és az is marad", nem magától értetődő, hogy "a kisebbségeket - és itt nemcsak a menekültekről van szó - tisztelik, és továbbra is tisztelik majd", és az sem magától értetődő, hogy "a demokráciát mindenki szereti, és továbbra is szereti majd". 
    Azonban az AfD megjelenésével Németország nem lett kevésbé demokratikus, és az utóbbi időszak belpolitikai fejleményeinek kedvező hatása is lehet: a berlini választás után elindulhat egy folyamat, amelynek révén a két néppárt, az SPD és a CDU ismét jobban megkülönböztethető lesz egymástól, az SPD az arculatának baloldali, a CDU pedig a jobboldali elemeit emeli ki, ami "nem árthat a demokráciának".
    A vasárnapi berlini képviselőházi választáson az SPD története leggyengébb fővárosi eredményével, a szavazatok 21,6 százalékával végzett az első helyen. Történelmi mélypontra, 17,6 százalékra zuhant az eddigi koalíciós társ, a CDU választói támogatottsága is, és a párt ellenzékbe szorulhat. A választás nagy nyertese az SPD-től balra álló Baloldal, amely a 2011-ben tartott képviselőházi választáson elért 11,7 százalék után a szavazatok 15,6 százalékát szerezte meg, és a CDU-tól jobbra álló Alternatíva Németországnak (AfD), amely 14,2 százalékos eredménnyel jutott be a tartományi parlamentbe.