Végéhez közeledik az őshonos kisállattenyésztést fejlesztő projekt
Számos eredménye van már az őshonos kisállattenyésztést fejlesztő projektnek, többek között az őshonos pulyka tenyésztési mutatói javultak hibridpulykával történt keresztezéssel - hangzott el kedden Gödöllőn.
A 844 millió forint összköltségű, 2013-ban indult projektről Kustos Károly, a végrehajtó konzorciumot vezető Lab-Nyúl Kft. ügyvezető igazgatója kiemelte: a cél, hogy keresztezéssel őshonos állatfajok és fajták váljanak piacképessé. Így kívánnak hozzájárulni a hazai őshonos nyúl-, pulyka- és tyúkfajták, valamint halfajok ökológiai tartáson alapuló tenyésztésének fejlődéséhez.
A konzorcium tagjai a Haszonállat-génmegőrzési Központ (HáGK), a V-95 Kft., a Lab-Nyúl Kft. és a Kaposvári Egyetem, munkájában részt vesz a Bábolna Tetra Kft. és a Szent István Egyetem (SZIE) is.
Heincinger Mónika, a Lab-Nyúl Kft. munkatársa elmondta, hogy a konzorcium által hibridpulykával keresztezett két őshonos pulyka közül a bronzpulyka esetében biztatóak az eredmények, nőtt az értékes húsrészek aránya, növekedett a testtömeg.
Kovács-Weber Mária, a SZIE docense arról számolt be, hogy őshonos tyúkfajtákat kereszteztek annak érdekében, hogy a génmegőrzés mellett piacképessé is váljanak. A részeredmények alapján megállapítható, hogy a keresztezetteknek jobb minőségű lett a húsa, mint a "hagyományos", mai csirkéé - mondta a szakember.
Matics Zsolt, a Kaposvári Egyetem tanszékvezető docense elmondta, hogy a projekt keretében többféle tartási rendszert is vizsgáltak, amelyek hasznosíthatók Magyarország egyetlen őshonos nyúlfajtája, a magyar óriás tenyésztésére.
Mivel az őshonos állatokat nem intenzív körülmények között kívánják tartani, ezért vizsgálták többféle tartási rendszerben a termelésüket. Sokféle keresztezést és tartási körülményt vettek górcső alá, így számos adattal rendelkeznek. Ezek alapján dönthetnek a termelők, hogy akarnak-e őshonos fajtát tenyészteni - tette hozzá.
Szilágyi Gábor, a V-95 Kft. szaktanácsadója az MTI-nek elmondta: a süllőknél és a süllőféléknél a tartási technológiák miatt nem lehet biztosítani a folyamatos ellátást egész évben, ezért a cég újfajta tartási rendszeren dolgozik. A süllő nehezen viseli az intenzív tartást - magyarázta a szakember -, ugyanakkor a hozzá nagyon közelálló kősüllő kevésbé érzékeny a stresszre, ezért keresztezik e két fajt. A folyamatban lévő munkában azonban még további keresztezésekre is szükség lehet, mert a kősüllő sokkal lassabban nő - tette hozzá Szilágyi Gábor.
