Közvélemény-kutatás: egyik vezető párt sem tud egyedül kormányt alakítani
A legújabb közvélemény-kutatások szerint sem a jobboldali Horvát Demokratikus Közösség (HDZ), sem a baloldali Szociáldemokrata Párt (SDP) nem tud abszolút többséget szerezni az egy hét múlva esedékes előre hozott parlamenti választásokon Horvátországban - közölte az N1 horvát kereskedelmi hírcsatorna vasárnap.
A Hendla intézet tíz választókörzetben, 10 ezer mintán végzett legfrissebb felmérése szerint az SDP-nek 61, a HDZ-nek 56, a parlamentbe tavaly újonnan, protestpártként bekerült Híd Függetlenek Listájának (Most) 13, az Élőlánc (Zivi zid) politikai szervezetnek 6, az Isztriai Demokratikus Gyűlésnek (IDS) 3, míg a Szlavónia és Baranya Horvát Demokratikus Szövetségnek (HDSSB) egy mandátuma lesz a parlamentben.
A 151 fős horvát parlamentben, a száborban jövő vasárnap 140 képviselőt választanak meg az ország 10 választókerületében, a nemzeti kisebbségek összesen további 8 képviselőt juttathatnak be a parlamentbe - közülük a magyarok és az olaszok egy-egy kisebbségi képviselőt választhatnak, a horvátországi szerbek pedig hármat. További három garantált képviselőt a horvát diaszpóra választ meg, itt csak azok voksolhatnak, akiknek nincs bejelentett lakcímük Horvátországban. A diaszpórában megválasztott képviselők mindig a HDZ-hez csatlakoznak a választások után.
A fentiek fényében elmondható, hogy ismét fej fej melletti, szoros küzdelem várható a két nagy párt között a jövő vasárnapi parlamenti választásokon, és megismétlődik a tavaly november 8-ai forgatókönyv is, miszerint egyik vezető párt sem tudja begyűjteni a szavazatok abszolút többségét.
Bármelyik nagy párt is alakít kormányt, nem teheti meg a kisebbségi képviselők és a kis pártok nélkül.
Amennyiben az SDP vezette Népi Koalícióhoz - amelyhez a megszokott partnerek, a liberális Horvát Néppárt (HNS) és a Horvát Nyugdíjasok Pártja (HSU) mellé a Horvát Parasztpárt (HSS) is csatlakozott - a korábbi koalíciós partner, az IDS is társul, 64 mandátummal rendelkeznek majd. Ugyanakkor a kormányalakításhoz legalább 76 mandátumra van szükség. Ha a HDZ 56 mandátumához csatlakozik a diaszpóra, akkor is további 17 mandátumra lesz szüksége a jobboldali párnak, hogy megszerezze a kormányalakításhoz szükséges többséget. Politikai szakértők szerint a stabil többséghez mindazonáltal legalább 80 mandátumra van szükség a 151 fős parlamentben.
Az N1 hírcsatorna szerint a választások után ismét hosszú és keserves időszak előtt áll Horvátország, miközben megjósolhatatlan a kormányalakítás kimenetele.
Szakértők úgy vélik: a tavaly 19 mandátummal a harmadik helyen végzett Híd a jelenlegi nagy pártok ellenzékeként jött létre, amely kritikusan lép fel a szerinte szociálisan érzéketlen "jobb- és baloldali hatalmaskodó klientúra-pártokkal" szemben, és addig ez az álláspontja fenn is marad, míg a HDZ és az SDP nem hajlandó változni.
A tavalyi parlamenti választásokon az akkor kormányzó SDP és az ellenzéki HDZ egyaránt 56 mandátumot szerzett, és egyikük sem tudott a Híd nélkül kormányt alakítani. A Híd végül a HDZ mellett döntött, ám a két párt közötti nézetkülönbségek végül Tihomir Oreskovic technokrata kormányfő elleni bizalmatlansági indítványhoz, illetve kormányának bukásához vezettek idén júniusban.
A Híd továbbra is változásokat akar, és feltételekhez köti a koalíciót. Még mielőtt bármelyik párttal is szövetségre lépne, meg akar bizonyosodni arról, hogy a nagy pártok komolyan gondolják a reformokat.
Bozo Petrov, a Híd elnöke szombaton bejelentette, hogy párt már az első parlamenti ülésen hét törvényjavaslattal áll elő, egyebek között a pártok finanszírozását és a választások demokratizálását illetően, és csak utána dönt a további együttműködésről.
Politikai szakértők szerint a Híd lépéseivel arra kényszeríti a HDZ-t és az SDP-t, hogy nagykoalíciót hozzon létre, amit egyelőre mindkét említett párt elvet.
