Kínai kormányfő: emberségesen bánnak a kémkedéssel gyanúsított kanadai férfival
Emberségesen bánnak és a törvények szerint járnak el azzal a kanadai állampolgárral, akit Kínában kémkedés és államtitkok illegális megszerzése miatt helyeztek vád alá az idén januárban - közölte Li Ko-csiang kínai kormányfő Justin Trudeau kanadai miniszterelnökkel tartott közös sajtóértekezletén szerdán Pekingben.
Az ügyben Kanada és Kína a jövőben is párbeszédet folytat - hangzott el a kényes témában.
A kínai hatóságok állítása szerint a kínai-észak-koreai határon megtelepedett, kávézót üzemeltető, 1984 óta Kínában élő Kevin Garratt ügyében folytatott nyomozás során bizonyítékokat találtak arra, hogy a férfi a kanadai hírszerző szervektől feladatokat kapott információk gyűjtésére.
A nyugati média által keresztény aktivistaként emlegetett, ötvenes éveinek közepén járó férfi ellen 2014-ben indult hivatalos eljárás a "nemzetbiztonság veszélyeztetésének" gyanúja miatt. Feleségét 2015 februárjában óvadék ellenében szabadon engedték, de Kínát nem hagyhatta el.
A férfi családja pekingi ügyvédjén keresztül Trudeau látogatásához kapcsolódóan közleményt adott ki, amelyben csalódottságuknak adtak hangot, amiért a férfi "szabadadon bocsátása elhúzódik".
A kanadai miniszterelnök első kínai útja alkalmával - nyilatkozatai alapján - a két ország közötti kapcsolatok kiegyensúlyozott fejlesztését kívánja elősegíteni. A beszámolók szerint Trudeau máris részleges sikert ért el egy hazája mezőgazdaságát érintő fontos ügyben.
Egy időre megnyugodhatnak a kanadai repcetermesztők, mivel Kína, az olajos magvak legnagyobb importőre haladékot adott számukra a magasabb minőségi követelményeknek való megfeleléshez. Peking korábban jelezte, hogy növényegészségügyi okokból szeptember elsejétől megszigorítja az importra vonatkozó szabványt. A kelet-ázsiai ország évente mintegy 1,5 milliárd dollár (415 milliárd forint) értékű repcét vásárol Kanadából.
Kína szeretne szabadkereskedelmi megállapodást kötni Kanadával, csakúgy, mint tette Ausztráliával és Új-Zélanddal, de szakemberek nyilatkozatai szerint ehhez még hosszú út vezet. Li Ko-csiang szerdai bejelentése szerint ugyanakkor hamarosan megkezdik a megállapodás megvalósíthatóságáról szóló tárgyalásokat.
A kanadai pénzügyminisztérium pekingi keltezésű közleménye szerint arról is döntés született, hogy az észak-amerikai ország benyújtja csatlakozási szándékát a Peking által kezdeményezett, tavaly decemberben megalapított, 100 milliárd dolláros (csaknem 28 ezer milliárd forintos) alaptőkéjű Ázsiai Infrastrukturális Beruházási Bankhoz (AIIB). Az Egyesült Államok és Japán nem csatlakozott a nemzetközi pénzintézethez és Washington igyekezett más szövetségeseit is távol tartani tőle.
Kanada Justin Trudeau apja, Pierre Trudeau miniszterelnöksége idején lépett diplomáciai kapcsolatra a népi Kínával a nyugati államok közül az elsők között. Az idősebb Trudeau-t 1973-ban még Csou En-laj néhai kínai miniszterelnök fogadta a Népi Gyűlés Házában.
Stephen Harper, a mostanit megelőző kanadai kormányfő időszakában ellentmondások jellemezték a két ország kapcsolatát. Megfigyelők Trudeau mostani egyhetes látogatásától a viszony javulását várják. Kína Kanada második legnagyobb kereskedelemi partnere az Egyesült Államok után, évi 85 milliárd dolláros (mintegy 24 ezer milliárd forintos) forgalommal. A kínai befektetések értéke Kanadában tavaly meghaladta az 58 milliárd dollárt (16 ezer milliárd forintot).
Trudeau Sanghajba is ellátogat és részt vesz a világ 19 legnagyobb gazdaságát és az Európai Uniót tömörítő G20-csoport szeptember 4-5. között tartandó hangcsoui csúcstalálkozóján.
