Elemzők szerint várható volt az alapkamat szinten tartása
Megfelelt az elemzői várakozásoknak a Magyar Nemzeti Bank (MNB) monetáris tanácsának keddi döntése, hogy 0,90 százalékos szinten tartja a jegybanki alapkamatot. A szakértők szerint a jegybank egyre inkább más monetáris politikai eszközöket alkalmaz.
Kiss Mónika, az Equilor vezető elemzője kiemelte, hogy a várakozásoknak megfelelő volt a tanács döntése. Hozzátette, a jegybank már korábban felkészítette a szakmai közvéleményt, hogy a monetáris politikai döntések hangsúlya az alapkamatról 2016-ban fokozatosan a kamatfolyosóra és a három hónapos betéti eszköz tenderre helyeződik át, mindkét eszközzel a jegybank a rövid, legfeljebb három hónapos lejáratú likviditást tudja szabályozni.
Felidézte, az MNB júliusi döntése értelmében augusztustól a jelenlegi heti gyakoriság helyett havonta egy alkalommal kerül sor az irányadó három hónapos jegybanki betéti eszköz tenderre, októbertől pedig korlátozzák a tenderen elfogadott banki ajánlatok mennyiségét, ami jelenleg 1600 milliárd forint. A kamatfolyosó aszimmetriájának változtatásával az egynapos rendelkezésre álló pénzmennyiséget tudja szűkíteni vagy bővíteni az MNB, amellyel a néhány hetes vagy hónapos lejáratok felé tereli a bankokat. Ha kevesebb szabad pénzt fogad be a jegybank, a piaci szereplők versenye leszorítja az általános kamatszintet, így az alapkamat csökkentése nélkül monetáris lazulás következik be - fejtette ki. Úgy vélte, a döntések a közeljövőben már havi szinten beavatkozást jelenthetnek a korábbi szigorúan kereslet-kínálati alapon működő rendszerbe és közvetve befolyásolják a forint árfolyamát, bár az új intézkedések önmagukban nem fognak nagyobb forintgyengülést okozni, ahhoz nem elég nagy volumenűek. Azonban ha a forint tartósan 310 alá erősödne az euróval szemben, a fent leírt eszközöket bevetheti az MNB.
Balázs Flóra, a Budapest Alapkezelő elemzője az MTI-hez eljuttatott kommentárjában kifejti: a keddi döntés összhangban van a jegybank eddigi kommunikációjával, amely szerint az alapkamat tartására lehet számítani a közeljövőben. Mint írta, a most bevezetett, nem hagyományos eszközök segítik a jegybankot abban, hogy célzottabban tudjon lépni. A lépés hatására a bejelentés óta a rövid távú hozamok a 0,8 százalékos szintről 0,55 százalékra mérséklődtek, az elemző további csökkenésre számít. Ha a jegybanknak sikerül e lépésével a bankközi kamatokat (BUBOR) jóval az alapkamat alatti szintre mérsékelni, akkor várhatóan hosszabb ideig nem fog változtatni az irányadó rátán - látja az elemző.
A hazai gazdasági folyamatok (mérsékelt infláció, költségvetési élénkítés) az irányba mutatnak, hogy a gazdaság további élénküléséhez nincs szükség további lazításra - vélekedett.
Kitért arra, hogy Nagy-Britannia az unióból való tervezett kiválása miatt a globális növekedési kilátások enyhén romlottak, erősödött a bizonytalanság, azonban a Brexitnek csak mérsékelten lehet közvetlen hatása a magyar gazdaságra. Az elmúlt időszakban sem az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed, sem az Európai Központi Bank (EKB) nem változtatott irányadó rátáján, így ez is lehetővé teszi az MNB számára az alapkamat további tartását - vélekedett.
Ürmössy Gergely, az Erste Bank vezető makrogazdasági elemzője szerint sem volt meglepő a döntés, hiszen a tanács júniusban sem változtatott már az irányadó rátán, a döntést követően kiadott közleményében pedig hangsúlyozta, hogy az alapkamatot hosszú távon kívánja ezen a szinten tartani. Alapesetben sem idén, sem pedig jövőre nem vár az elemző kamatváltoztatást. Az MNB a külső eseményekre reagálhat az alapkamat esetleges csökkentésével, egyebek mellett az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed még tovább késlelteti a következő kamatemelés időpontját, valamint az EKB újra kamatot csökkent, valamint az eszközvásárlási programját meghosszabbítja és kibővíti.
Oszlay András, a Takarékbank elemzőjének kommentárja szerint a közeljövőben nyilvánvalóan lazítás irányába ható lépések várhatók mind a Bank of England-től, mind az EKB-tól. Ebben a helyzetben a magyar jegybank is folytathatja a lazítást, különösen mivel a Brexit a magyar növekedési kilátásokra is negatív lehet, ha csak áttételesen és kisebb mértékben is. A július közepén bejelentett változások miatt azonban igen alacsony annak az esélye, hogy az MNB az alapkamat vágásának felújításával folytatná a monetáris enyhítést, a Takarékbank elemzője nem számít kamatszint-változásra 2018 elejéig-közepéig. Akkor az addigra a jegybanki cél közelébe kerülő infláció teszi majd szükségessé a kamatemelési pálya megkezdését - vélekedett. A kamatvágás mellett egyebek mellett a gyors béremelkedés szól, kamatemelés a jelenlegi környezetben egyáltalán nem indokolt, különösen, hogy a Brexit még nem teljes körűen felmért növekedési kockázatokat is jelent.
Jobbágy Sándor, a CIB Bank elemzője az MTI-nek elküldött kommentárjában kiemelte, az év hátralévő részére változatlan kamatszintet vár, esetleges mozgástér-növekedés esetén pedig nem kamatváltozás, hanem egyéb mennyiségi-likviditási, illetve hitelintézkedések következhetnek.
