Auguszta napja van. | 2024.03.29

Brexit - Londoni elemzők: költségvetési ösztönzésre lenne szükség a vezető ipari gazdaságokban

2016-07-20 18:59:00

 

Londoni pénzügyi elemzők szerint költségvetési lazításra lenne szükség a világ legnagyobb ipari gazdaságaiban, mivel már a brit EU-tagságról tartott népszavazás előtt is jelentős lefelé ható kockázatok terhelték a globális növekedési kilátásokat, és e kockázatok azóta sem enyhültek.

 

    E kockázatokat tükrözik az idei hitelminősítési folyamatok is.
    Az Oxfordi Egyetem Londonban működő gazdasági elemzőrészlege, az Oxford Economics szakértői szerdai tanulmányukban közölték: alapeseti előrejelzésük is meglehetősen gyenge, 2,3 százalékos világgazdasági növekedést valószínűsít az idei év egészére, de véleményük szerint "nagyon erőteljes" a kockázata annak, hogy a globális növekedési ütem az idén nem éri el a 2 százalékot.
    A cég elemzői hangsúlyozzák, hogy az elmúlt harminc évre visszatekintve a világgazdasági növekedés éves átlaga 2,8 százalék volt. 
    A ház szerint ebben a környezetben a hét vezető ipari gazdaságban (G7) igencsak indokolt lenne - és egyre valószínűbb - az állami beruházások élénkítésére összpontosító költségvetési ösztönzés. 
    Mivel a brit népszavazás óta eltelt hetekben a szuverén kötvényhozamok meredeken zuhantak, egy ilyen állami beruházási programot most példátlanul olcsón végre lehetne hajtani. A zéróhoz közeli nominális kamatok - és az ebből adódóan negatív reálkamatok - mellett az állami beruházások nagy valószínűséggel különösen hatékonynak bizonyulnának - áll az Oxford Economics szerdai elemzésében.
    A ház az általa használt Oxford Global Economic Model szimulációs számításai alapján kimutatta, hogy ha a G7-gazdaságokban az állami beruházások a hazai össztermék (GDP) egy százalékának megfelelő mértékben növekszenek kétévi időtávlatban, az 2017-re 0,6-1,4 százalékot adhatna hozzá a csoport egyes gazdaságaiban a GDP-értékhez.
    Ráadásul egy ilyen költségvetési ösztönzési program jelentős részben ki is fizetődne, éppen a nagyobb GDP-értékből adódó magasabb adóbevételek révén.
    A ház modellszámításai alapján - változatlan kamatszinteket feltételezve - egy összehangolt G7-szintű állami beruházási ösztönző program hatására a Hetek csoportjában átlagosan mindössze a GDP-érték 0,4 százalékának megfelelő mértékben emelkedne az államháztartási deficit 2018-ra.
    Az Oxford Economics londoni elemzői hangsúlyozzák, hogy a globális pénzügyi válság óta kezdődött kilábalásban meglehetősen gyenge szerepe volt a beruházásoknak. A 2010-2016-os időszakban a G7-csoporton belül éves átlagban 2,2 százalékkal nőtt a beruházások értéke a 2003-2007 között mért 2,7 százalékos éves átlag helyett.
    A visszaesés oka jelentős részben a gyenge kormányzati beruházási tevékenység. Az állami szektor beruházási kiadásai a G7 átlagában számolva hozzávetőleg 10 százalékkal elmaradnak a 2009-ben mért legutóbbi csúcstól, de a csoport átlagán belül Olaszországban például egyharmadával, az Egyesült Államokban és Franciaországban egyaránt 13 százalékkal alacsonyabb a költségvetésből finanszírozott beruházások értéke a 2009-es szintnél - áll az Oxford Economics szerdai elemzésében.
    A Fitch Ratings nemzetközi hitelminősítő ugyancsak szerdán Londonban ismertetett félévi kimutatása szerint az igen negatív idei szuverén adósminőségi folyamatok is a világgazdaságot terhelő jelentős kockázatokat jelzik.
    A cég szerint 2011 óta nem volt olyan rossz az államadós-besorolások és az osztályzati kilátások dinamikája, mint 2016 első fél évében, és ez azt vetíti előre, hogy az idei év egészében rekordszámú leminősítés várható a Fitch szuverén portfóliójában.
    A hitelminősítő közölte, hogy jelenleg 22 államadós-osztályzatra tart érvényben leminősítés lehetőségére utaló negatív kilátást, és mindössze hat szuverén besorolás kilátása pozitív.
    A negatív osztályzati kilátású államadósok között vannak olyan nagy gazdaságok is, mint Nagy-Britannia, Japán, Brazília, Oroszország és Szaúd-Arábia.
    A Fitch Ratings az adósminőség eróziójának illusztrálására kimutatta azt is, hogy a listáján szereplő szuverén adósok közül jelenleg mindössze 35 százalék tartozik az elsőrendű "A", vagy e szint feletti besorolási kategóriába. Ez gyengébb szuverén osztályzati portfoliót mutat, mint 2011 harmadik negyedében - a legutóbbi olyan időszakban, amikor a szuverén besorolási dinamika éles negatív fordulatot vett -, akkor ugyanis 38 százalék volt az ilyen magas besorolású államadósok aránya.