Beethoven legismertebb művei a Nemzeti Filharmonikusok martonvásári hangversenyein
Ludwig van Beethoven ritkábban hallható darabjai mellett legismertebb művei is megszólalnak a Nemzeti Filharmonikusok martonvásári hangversenyein július 16-án Kovács János, július 23-án Kocsis Zoltán, július 30-án pedig Dénes István vezényletével.
A Nemzeti Filharmonikusok közleménye szerint a szombati koncerten Beethoven középső, hősinek is nevezett korszakába nyerhet bepillantást a közönség két, a korban forradalmian új hangvételűnek számító, hasonló gondolatvilágú remekművel. Az esten elhangzik az Egmont-kísérőzene és az V. (c-moll, Sors) szimfónia, énekel Fodor Gabriella szoprán, vezényel Kovács János.
Goethe Egmont című tragédiájához Beethoven 1809-1810-ben írta meg a kísérőzenét, amelynek teljes elhangzása különleges alkalom, hiszen többnyire csak a nyitányt szokták játszani. Az V. szimfónia Beethoven egyik legismertebb műve, a 19. század zenei gondolkodásában sarokkő. A szimfónia az ember kétségbeesett küzdelmét és az emberi akarat végső diadalát példázza.
A hangverseny-sorozat második részében, július 23-án a ritkán megszólaló Névnapi nyitány csendül fel, amely azért is érdekes, mert Beethoven ebben is az Örömóda-dallam rokonának tekinthető motívumokat használt. A különleges zenekari színekben, csodálatos dallamokban és érzelmekben tobzódó D-dúr hegedűversenyt Zalai Antal szólaltatja meg. Az est második részében a 210 éve született IV. szimfónia hangzik el, vezényel Kocsis Zoltán.
A július 30-i hangversenyen Beethoven IX. (d-moll) szimfóniája hangzik el az idén 30 éves Nemzeti Énekkar (karigazgató Somos Csaba), valamint Bakonyi Anikó (szoprán), Ulbrich Andrea (alt), Brickner Szabolcs (tenor) és Palerdi András (basszus) közreműködésével, vezényel Dénes István. A nyáresti hangversenyen egy másik titokzatos mű szólal meg úgy, ahogy még sosem hallotta a közönség: a Holdfény szonáta néven ismert zongoraművet Dénes István dirigens írta át zenekarra.
