Soltész Miklós: a keresztények és a muszlimok tudnak békésen egymás mellett élni, de radikalizmus nélkül
A keresztények és a muszlimok akkor tudnak békésen egymás mellett élni, ha a radikalizmust kizárják a muszlim világból, illetve ha nem erőltetik rá a keresztény országokra a teljesen más kultúrából érkező hatalmas tömegeket - állapította meg Soltész Miklós egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkár pénteken a boszniai vallási vezetőkkel Szarajevóban folytatott tárgyalásai után az MTI-nek adott telefonos nyilatkozatában.
Az államtitkár emlékeztetett arra, hogy Orbán Viktor miniszterelnök a közelmúltban vendégül látta a boszniai muszlim közösség vezetőjét, Husein Kavazovic főmuftit, és annak a találkozónak a végén is hasonló következtetést tudott levonni a két fél.
Soltész Miklós Szarajevóban az ottani bosnyák muszlim, katolikus horvát, szerb ortodox és zsidó felekezeti vezetőkkel találkozott.
Az államtitkár megfogalmazása szerint fontos üzenet Európa számára, hogy ha a Bosznia-Hercegovinában élő kis nemzeteket, főleg az államalkotó népeket, a római katolikus vallású horvátokat, a muszlim vallású bosnyákokat és az ortodox szerbeket békén hagyják, ha megtarthatják nemzeti identitásukat és hitüket, akkor békésen tudnak egymás mellett élni. Abban a pillanatban viszont, amikor kívülről valamilyen negatív hatás éri, valamilyen nagypolitikai törekvés meg akarja változtatni az életüket, az kizökkenti a jó együttműködést, ennek következménye pedig súlyos háború és viszály lehet, mint amire Boszniában a kilencvenes években már volt is példa.
Mindezek mellett Soltész Miklós a boszniai iszlám közösség helyettes vezetőjével, Husein Smajiccsal arról is tárgyalt, hogy a boszniai muszlim közösség szeretne a boszniai háború idején Magyarországra menekült, majd Siklós és környékén letelepedett bosnyákok számára egy kis vallási közösség létrehozásában segítséget kérni. A magyar egyházügyi törvény lehetőséget biztosít arra, hogy létrehozzanak egy vallási egyesületet, Boszniából pedig, ha szükséges, egy imámot is küldenének. "Ez nem azt jelenti, hogy Magyarországon felépítenének egy dzsámit vagy minaretet, de egy imaházban ennek a közösségnek az életét ki tudnák szolgálni" - szögezte le Soltész Miklós. Hozzátette, hogy ez szintén üzenet Európa felé, hiszen "biztosan nem az a jó megoldás, amit egyes nyugat-európai országokban tettek, miszerint számolatlanul engedtek be mindenhonnan embereket az országaikba, majd ezt követően nem tudnak mit kezdeni a radikális iszlámmal" vagy az eddigi többségi nemzet életét megváltoztató kisebbségi törekvésekkel.
Elhangzott, hogy a boszniai muszlim közösség sem örülne annak, ha a Közel-Keletről vagy Ázsia különböző vidékeiről, teljesen idegen kultúrából érkező muszlim vallásúak válnának többséggé. "Ők sem örülnének annak, ha ez a több száz éve létező bosnyák muszlim közösség teljesen megváltozna, adott esetben radikalizálódna, és ezzel az eddigi etnikai összetételük felborulna" - magyarázta az egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkár.
A helyi bosnyákok, horvátok és szerbek szerint a magyar kormány lépései fontosak, mert ők is érzik, hogy nemzeteik csak akkor tudnak megmaradni békében, ha az etnikai összetétel nem változik meg sem a Balkánon, sem Közép-Európában. A magyar kormánynak ezért nemcsak abban van felelőssége, hogy politikai vagy gazdasági kapcsolatokat építsen ki Bosznia-Hercegovinával, hanem a vallási, egyházi kapcsolatokat is erősítenie kell.
