Peking beruházásokat és pénzt visz az északkeleti országrészbe
Több mint 130 infrastrukturális projektet indít a következő három évben a kínai központi kormány az ország északkeleti régiójában, amelynek gazdaságát a nehézipar és bányászat jellemzi.
A beruházások a túltermelés miatt kapacitáscsökkentésre ítélt, hanyatlóban lévő szektorokat érintő reformok részének tekintendők, de közben a térség településeit, köztük a bányavárosokat külön alapokkal is segítik - közölte kedden Csou Csien-ping, a Nemzeti Fejlesztési- és Reformbizottság illetékese.
Központi támogatásra számíthatnak a forráshiányos önkormányzatok, továbbá Peking segíti a csődbe jutó vállalatokat, illetve az utcára kerülő embereket is. Mindezek mellett külön keretből fogják finanszírozni a környezetben keletkezett károk helyreállítását.
A konkrét összegeket nem közölték, csupán annyit mondtak, hogy azokat a megalapozott igényekhez fogják igazítani.
A körülbelül 110 milliós északkeleti-országrész alapvetően három tartományt fed, Liaoninget, Csilint és Hejlungcsiangot. Liaoning tavaly 3 százalékos növekedést produkált, a legalacsonyabbat az egész országban. A másik két régió ugyancsak alatta maradt a 6,9 százalékos országos átlagnak.
Az olajvárosként ismert hejlungcsiangi Dacsing az olajárak zuhanása következtében történelmének első negatív növekedését volt kénytelen elkönyvelni. A szénbányászatukról ismert Csihszi és Csitajho városokban a bezárások következtében több mint 100 ezer ember veszítette el az állását, sokuk számára engedélyezték a korkedvezményes nyugdíjat.
Kína a következő 3-5 évben a széntermelésben 500 millió tonna kapacitástöbblettől kíván megszabadulni, az acéliparban pedig 150 millió tonnától. A helyzet kezelésére, a helyi kormányzatok ezzel kapcsolatos kiadásainak részleges fedezetére 100 milliárd jüant (4243 ezer milliárd forint) különítettek el.
A kínai gazdaságirányítás közelmúltban tett bizonytalan lépéseit követően hétfőn a pekingi vezetés gazdasági helyzetértékelését tükröző nyilatkozatot közölt a kommunista párt központi lapja. A mértékadó forrásként említett szakértő szerint Kínában a gazdasági válság általában legrosszabb, kockázatokkal terhelt forgatókönyveként az L alakú növekedésre kell számítani. Eszerint a GDP, az ipari termelés és a foglalkoztatás területén hirtelen visszaesésre lehet számítani, amit viszonylag hosszan tartó stagnálás követ.
A legfelsőbb vezetés a jelek szerint úgy véli, a strukturális reformok végrehajtása közepette nincs esély a gazdaság gyors és stabil helyreállására, csökkenőben vannak a magánbefektetések, nő az ingatlanbuborék, magas a nem teljesítő hitelállomány, továbbá túlzottan eladósodtak a helyi önkormányzatok és a pénzpiac is labilis.
A pénzpiaci rendszerben rejlő kockázat gazdasági recesszióhoz vezethet és akár még a polgárok megtakarításait is veszélyeztetheti - vélte a szakértő, aki szerint a gazdasági növekedés monetáris eszközökkel történő serkentését, a hosszú távú eredményeket kockáztató rövid távú sikereket szolgáló intézkedéseket "el kell felejteni".
