OGY - Krónika 3. rész (kérdések)
A megújuló energia termeléséről, az esztergomi Várhegyről, a szociális kiadásokról, a nyugdíjakról és a földrajzoktatásról is szó volt a kérdések során, az Országgyűlés hétfői ülésén.
LMP: miért nem a megújuló energia termelését támogatja a kormány?
Szél Bernadett (LMP) szerint, bár egész Európa a megújuló energia felé fordul, Magyarország atomerőművel épít, holott ez szerinte kétszeres áron termeli majd az áramot. Mikor oldják fel a szélerőművek létesítésének tilalmát? - kérdezte.
Szabó Zsolt, a fejlesztési minisztériumi államtitkár elmondta: kapcsolódó fejlesztésként támogatják a megújuló energia előállítását, és 2020-ra 14,65 százalékban megújuló energiát termel majd Magyarország. A hazai szélerőművek ugyanakkor alacsony óraszámmal működnek, nem biztosítanak stabil ellátást, egyenletes termelést, így hosszú távon az atomenergia a legolcsóbb - jelentette ki.
Fidesz: mikor válhat nemzeti emlékhellyé az esztergomi Várhegy?
Völner Pál (Fidesz) azt kérdezte: a kormány szerint méltó-e a nemzeti emlékhely kitüntető címre az esztergomi Várhegy, amelynek szerepét kimagaslónak nevezte az ország történelmében.
Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter elmondta: a kormány támogatja a kezdeményezést, és meg is kezdték a nemzeti emlékhellyé nyilvánítást, tekintettel arra, hogy a hely mind az állam függetlenségével összefügg, mind a keresztény államisággal. Hamarosan továbbépítésére is sor kerülhet - tette hozzá.
MSZP: a kormány milyen szociális kiadásra küldene 266 milliárd forintot?
Bangóné Borbély Ildikó (MSZP) kijelentette: a jegybank által törvénytelenül elköltött 266 milliárd forintot az ország költhette volna a családi pótlék vagy a gyermekgondozási segély emelésére, de más szociális kiadásokra is.
Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára kijelentette: a Magyar Nemzeti Bank egyszeri bevételéből nem növelhetők rendszeres kiadások. Szólt a kormány szociális intézkedéseiről, a többi közt a gyermekétkeztetés költségeinek emeléséről.
Jobbik: miért különböztetik meg hátrányos az anyákat?
Novák Előd (Jobbik) azt mondta, hogy a nők negyven év munkaviszony utáni nyugdíjba meneteli lehetősége során a járulékfizetéssel fedezett időszakok közül egyedüliként, a gyermekgondozási időszakok elszámolását korlátozzák. Ez a hátrányos megkülönböztetés nem csak igazságtalan az anyákkal szemben, de a gyermekvállalási kedvet is csökkenti - közölte.
A járulékfizetéssel fedezett összes időszak korlátozás nélkül számítson be a nők munkaviszonyában - kérte a politikus.
Rétvári Bence államtitkár hangsúlyozta, hogy a nők negyven éves munkaviszony utáni nyugdíjba vonulásáról szóló kedvezmény elfogadását a Jobbik nem támogatta a parlamentben. A lépés sikeres, mert eddig már 160 ezren igényelték - tette hozzá. A változtatás tiszteli azoknak a teljesítményét, akik munkával töltik el a negyven évet és azokét is, akik ennek egy részében gyermeket nevelnek - szögezte le.
LMP: hogyan lehet egy kaszinó ügyvezetője Seszták Miklós barátja?
Ikotity István (LMP) arról beszélt, hogy Győrben nyitják meg a kilencedik magyar kaszinót, amelyiknek az ügyvezetője Seszták Miklós nemzeti fejlesztési miniszter "régi kisvárdai barátja", tulajdonosa pedig egy olyan ügyvéd, aki a győri fideszes önkormányzat ügyeit is intézi.
Seszták Miklós "barátjának" nincsen tapasztalata a területen, hogyan fordulhatott elő, hogy ő lesz az ügyvezető - kérdezte a képviselő.
Tállai András parlamenti és adóügyekért felelős államtitkár azt felelte, hogy a képviselő kérdése valótlan feltételezéseken alapul. Ezt követően a szerencsejáték szervezéséről szóló törvényből idézve a legfontosabb feltételnek nevezte, hogy a megbízható szervezőnek legalább tíz éves magyarországi szerencsejáték szervezői gyakorlattal kell rendelkeznie.
A szerződésekben négy gazdasági társaság nyerte el a koncessziós díjakat és mindegyik megfelel ezeknek a feltételeknek - szögezte le.
MSZP: az MNB alapítványai egyszerű kifizetőhelyek
Józsa István (MSZP) azt mondta, hogy Matolcsy György jegybankelnök "csúnyán lebukott", mert bebizonyosodott, hogy az MNB nyereségeit szétszórták, alapítványai egyszerű kifizetőhelyek.
A nemzeti fejlesztési tárca mire költene 266 milliárd forintot - tette fel a kérdést, hangsúlyozva: a kormánynak bőven lenne mire költenie az energiahatékonysági beruházások terén.
Szabó Zsolt államtitkár azt felelte, a kormány számára alapvető fontosságú, hogy a háztartások energiafelhasználása érzékelhetően csökkenjen. Az Otthon melege program során például közel 17 milliárd forint vissza nem térítendő támogatást nyújtottak a lakások energiahatékonyságának javítására - tette hozzá.
Jobbik: miért veszik el a földrajzi műveltséget a diákoktól?
Farkas Gergely (Jobbik) arról beszélt, hogy az utóbbi években drámaian romlott a földrajzoktatás helyzete és a legutóbbi tervek szerint a szakgimnáziumokká váló szakközépiskolákban gyakorlatilag megszüntetik majd a tárgyat.
Mi a ráció abban, hogy elveszik a földrajzi alapműveltséget a jövendő generációktól - kérdezte.
Cseresnyés Péter azt mondta, a szakgimnáziumi rendszerben magasabb óraszámú lesz a szakmai képzés, nő a nyelvi illetve informatikai órák száma, miközben biztosítják a kötelező érettségi tárgyakra való felkészülést. Emellett viszont korlátozottabb lehetőség lesz a további közismereti tárgyak tanítására - tette hozzá.
