Auguszta napja van. | 2024.03.29

Horvát államfő: az usztasa rezsim háborús bűncselekményeket követett el

2016-04-11 16:12:00

 A második világháborúban kikiáltott Horvát Független Állam (NDH) a legkevésbé sem volt független és védte a horvát emberek érdekeit, az usztasa rezsim háborús bűncselekményeket követett el - mondta Kolinda Grabar-Kitarovic horvát államfő hétfőn újságíróknak, miután a szerb és a zsidó közösség is bejelentette, nem vesznek részt a jasenováci koncentrációs tábor felszabadításának évfordulójára rendezett április 22-ei megemlékezésen.

    Az államfő kijelentette: "az antifasizmus az alkotmány alapját képezi, a modern Horvátország pedig a 1991-1995-ös honvédő háborúban vívta ki függetlenségét".
    Az államfő aggodalmának adott hangot, amiért erősödnek az ideológiai ellentétek az országban.
    "Felszólítom az állampolgárokat, a politikai pártokat, továbbá a kormányt és a nemzetgyűlést, hogy egyesüljünk a társadalmi értékeink mentén" - mondta, majd hozzátette: közösen kell megemlékezni a jasenováci koncentrációs tábor áldozatairól.
    Az államfő azért fordult a közvéleményhez, hogy megnyugtassa a kedélyeket, miután a horvát zsidó és szerb közösség is bejelentette, nem vesznek részt a legnagyobb koncentrációs táborban, Jasenovacon kivégzett zsidó, szerb és roma áldozatainak emléknapján.
    A kisebbségi szervezetek azzal indokolták döntésüket, hogy Horvátországban "újra életre kelt az usztasizmus", az állami vezetők pedig nem tesznek ellene semmit. Egyre több helyszínen tűnnek fel fasiszta jelképek, és egyre több helyen hangzik el a Za dom spremni! (Hazáért készen állunk) usztasa köszönés - legutóbb miután egy több ezres tömeg a horvát elektronikus médiatanács elnökének lemondását követelte, illetve az izraeli-horvát barátságos mérkőzésen is. Ez utóbbi incidenst elítélte Efraim Zuroff zsidó történész és "nácivadász", a Simon Wiesenthal Központ jeruzsálemi vezetője is.
    Politikai szakértők szerint a feszültségért a kisebbségek és a többségi társadalom között a politikai elit a felelős. Úgy vélik: a nemzeti kisebbségek nem lehetnek áldozatai a belső politikai csatározásoknak, a jobboldal és a baloldal közötti nyitott és valódi ideológiai konfliktusoknak.
    A jasenovaci komplexumban, amelyet horvát Auschwitzként is emlegetnek, becslések szerint mintegy 80-90 ezer ember halt meg. Az áldozatok több mint fele szerb volt, de horvát és boszniai zsidókat, cigányokat, és olyan horvátot is kivégeztek, akik nem értettek egyet a rezsimmel. Az áldozatok között sok ezer gyermek is volt.