Merkel: mindent meg kell tenni a tartós tűzszünetért
Mindent meg kell tenni a tartós tűzszünetért Hegyi-Karabahban, Németország ehhez az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) soros elnökeként is hozzá akar járulni - mondta Angela Merkel német kancellár szerdán Berlinben Szerzs Szargszján örmény államfővel folytatott megbeszélése után.
Angela Merkel az örmény elnökkel közösen tartott sajtótájékoztatóján hangsúlyozta, hogy a Németország "konstruktív segítséget" kíván adni a hegyi-karabahi konfliktus enyhítéséhez, a további vérontás megelőzéséhez.
Szerzs Szargszján a tájékoztatón hangsúlyozta: Hegyi-Karabah lakossága nem akar háborút, de elvárja a nemzetközi közösségtől, hogy tartsa tiszteletben önrendelkezési jogát. Úgy vélte, Azerbajdzsán a konfliktus békés rendezését célzó évtizedes erőfeszítéseket semmibe véve nagyszabású fegyveres akciót indított Hegyi-Karabah "békés lakossága" ellen. A "háromnapos háború" azonban megmutatta, hogy a "jobb társadalmak harcolni is jobban tudnak" - tette hozzá.
Angela Merkel elmondta, hogy az örmény államfővel folytatott megbeszélés időpontját már jóval a hegyi-karabahi konfliktus újbóli elmérgesedése előtt kijelölték, és kérdésre válaszolva hangsúlyozta, hogy Németország minden felet meghallgat, így Ilham Aliyev azeri elnök is ellátogat majd Berlinbe. A látogatás időpontját júniusra tűzték ki - mondta a német kancellár.
Az újabb, szokatlan hevességű fegyveres konfliktus április 2-ára virradóra robbant ki Hegyi-Karabah Azerbajdzsánnal közös határán, és a tűzszünet keddi, április 5-ei bejelentéséig folytatódtak az összecsapások.
A többségében örmények lakta Hegyi-Karabah az 1990-es évek elején - Örményország támogatásával vívott - háborúban szakadt el Azerbajdzsántól. Az 1994-ig tartó összecsapásokban 30 ezer ember veszítette életét, és százezrek kényszerültek menekülésre. A tartomány parlamentje 1996-ban kikiáltotta Hegyi-Karabah függetlenségét, de ezt még Örményország sem ismerte el. Azerbajdzsán továbbra is saját területének tekinti az enklávét, ahogy lényegében Örményország is.
Az 1994 óta érvényes fegyvernyugvást mindkét oldalon rendszeresen megsértik. Szerzs Szargszján hétfőn arra figyelmeztetett, hogy a fegyveres konfliktus további kiéleződése előre nem látható és visszafordíthatatlan következményekhez vezethet, köztük akár nagyszabású háborúhoz is.
