Londoni elemzők: Brexit-aggályok terhelik a brit folyómérleg-finanszírozást
Londoni pénzügyi elemzők szerint a brit állampapírpiacon aktív külföldi portfolió-befektetők tranzakcióinak legutóbbi adatai aggasztó képet mutatnak a brit folyómérleg-egyenleg rekordszintű hiányának finanszírozása szempontjából, a brit EU-tagságról tervezett népszavazás közeledtével.
A Bank of America-Merrill Lynch bankcsoport londoni elemzőrészlegének (BofA Merrill Lynch Global Research) pénteki helyzetértékelése szerint a folyómérleg deficitjét a tavalyi negyedik negyedévben - amikor a hiány elérte a hazai össztermék (GDP) 7 százalékát - még gond nélkül finanszírozták a portfolió-beáramlások. A mostani negyedévben azonban már nehezebb helyzetről árulkodik a brit állampapírok - gilt - piacán zajló folyamatos eladás a külföldi befektetők részéről, és az is, hogy markánsan lassult a brit gazdaságba érkező külföldi működőtőke-beáramlás.
A ház londoni közgazdászai szerint gyaníthatóan a Brexittel, vagyis a brit EU-tagság megszűnésének lehetőségével összefüggő aggodalom az első számú oka annak, hogy a gilt-piacon tapasztalt tavalyi erőteljes kereslet megfordulni látszik.
A cég elemzői idézik a Bank of England - a brit jegybank - kimutatását, amely szerint februárban a nem rezidens portfolió-befektetők nettó 3 milliárd font névértékben adtak el brit állampapírt, és ezzel az év eleje óta mért halmozott nettó kiáramlás elérte a 9,3 milliárd fontot.
A Bank of America-Merrill Lynch londoni elemzői közölték, hogy a ház saját befektetői hangulatfelmérése is mutatja az egyre erősödő befektetői aggályokat a brit EU-tagságról június 23-ára kiírt népszavazás közeledtével. A cég szerint valószínű, hogy a gilt-piacon tapasztalt legutóbbi eladási hullám zömét ez magyarázza.
A minap a Bank of England is felhívta a figyelmet arra, hogy romlanak a brit gazdaság pénzügyi stabilitásának kilátásai, és ennek elsődleges oka a brit EU-tagságról tervezett júniusi népszavazás.
A brit jegybank pénzügyi szakpolitikai bizottságának (Financial Policy Committee, FPC) e héten ismertetett féléves jelentése szerint a referendum okozta bizonytalanság a legmarkánsabb hatást a fontra gyakorolja már most, de ha ez a bizonytalanság erősödik és elhúzódik, az növelheti a befektetők által az egyéb brit befektetési termékek tartása fejében követelt kockázati felárakat is. Ez a font további leértékelődéséhez vezethet, és érintheti a finanszírozási költségeket, sőt az adósságfinanszírozási források hozzáférhetőségét is.
Az FPC szerint az ebből eredő nyomás fokozhatja a pénzügyi stabilitás már meglévő sérülékenységeit is, hiszen például a brit folyómérleg-hiány finanszírozása a folyamatos portfolió- és működőtőke-beáramlástól függ. A brit jegybank szakbizottsága szerint a növekvő bizonytalanság próbára teheti a beáramlások forrásául szolgáló finanszírozási piacok kapacitását, éppen egy olyan időszakban, amikor e piacok likviditása a fejlett gazdaságok egész sorában egyébként is kezd törékennyé válni.
A Bank of England rövid időn belül másodszor adta jelét annak, hogy pénzügyi kockázatokat lát az EU-tagságról kiírt népszavazásban.
A jegybank március elején bejelentette, hogy a referendum időpontja körül három soron kívüli indexált hosszú távú repoműveletet indít a kereskedelmi bankok számára, felső limit nélkül. A Bank of England nem titkolta, hogy ez a korlátlan likviditásinjekció-ajánlat arra az esetre szolgál, ha a népszavazáson a kilépést pártolók kerülnek többségbe, és az ezt követő esetleges piaci sokk likviditásszűkét okozna a brit bankrendszerben.
