Lezsák: a magyar-orosz kapcsolatok megújulásának korát éljük
A magyar-orosz kapcsolatok tartós és folyamatos megújulásának korát éljük, a politika és a gazdaság mellett jó és fontos az együttműködés a kultúra, a humanitárius kérdések és az oktatás területén is - mondta Lezsák Sándor (Fidesz), az Országgyűlés alelnöke, az Interparlamentáris Unió Magyar-Orosz Baráti Tagozatának vezetője, a Tolsztoj Társaság tiszteletbeli elnöke egy hétfői budapesti konferencián.
A politikus a Rendszerváltás Történetét Kutató Intézet és Archívum (Retörki) által szervezett tanácskozáson kiemelte: Magyarország erősen érdekelt abban, hogy mihamarabb normalizálódjon Oroszország és az Európai Unió kapcsolata, és nemzeti érdekünk, hogy megszűnjenek mindazon okok, amelyek korábban gazdasági és politikai szankciók bevezetéséhez vezettek. Hozzátette, Oroszország kiemelt partnere Magyarországnak.
A rendszerváltások tapasztalata és értékelése Magyarországon és Oroszországban című konferencián Lezsák Sándor bevezető előadásában közölte: manapság könnyebb eligazodni az évszázadokkal vagy évezredekkel korábbi események között, mint a rendszerváltoztatás történetében, mert "az egykori történelmi iránytűt álságos mágnesezők viszik tévútra", koncepciós koholmányokkal, féligazságokkal ferdítve el az akkor történteket.
A túlélők nemcsak koszorúznak, hanem az évek, évtizedek múlása koronatanúvá avatja a történelmi statisztákat is - mondta, hozzátéve, "az igazi vesztesek újra és újra bevetik a jól bevált szellemi kábítószereket", a múltat torzító technikák gazdag eszköztárát, a kettős mércét, "hogy miképpen lehet alantas szándékkal rombolni nemzeti önismeretet, hitet, hűséget évtizedek értékeihez, történelmi hazánkhoz".
"A múlt nincs magától", azért minden nemzedéknek újra és újra meg kell küzdenie - fogalmazott a politikus, rámutatva arra, hogy az emberek tudatában csak lassan és felületesen jelennek meg a változó történelmi helyzetek hozta átrendeződések.
A rendszerváltoztatásról szólva Lezsák Sándor kijelentette, "tízmillióan ennyire voltunk képesek, és nem többre, de nem is kevesebbre". A kormányzati politika feladataként említette azt is, hogy meglegyenek a múlt, benne a közelmúlt feltárásának feltételei, és így is bővítsük nemzeti önismeretünket.
Bíró Zoltán, a Retörki főigazgatója az eseményen azt emelte ki: a kétnapos tanácskozás megszervezésével az volt a céljuk, hogy elindítsák a magyar-orosz szakmai párbeszédet a rendszerváltásról a "meglehetősen zaklatottá vált Európában".
Hangsúlyozta: a két állam polgárainak mást és mást jelentenek a múlt század nyolcvanas és kilencvenes éveinek fordulóján történtek, hiszen "a szovjet emberek tudata súlyosabban élte meg a rendszer, a birodalom összeomlását".
