Kezdenek kiürülni a tartományi fenntartású szállások Németországban
A menedékkérők számának csökkenésével Németországban egyre több tartományi fenntartású befogadóállomás kezd kiürülni a Die Welt című lap kutatása szerint.
A lap hírportálján vasárnap megjelent beszámoló szerint a tartományok által közölt adatok alapján a 16 közül 9 tartományban 50 százalék alatt van a központi befogadó állomások és a rögtönzött szükségszállások - elsősorban tornatermek, tornacsarnokok - telítettsége.
A legalacsonyabb, 18,6 százalékos kihasználtságot Türingiában mérték. A tartományi rangú városokban - Berlinben, Brémában és Hamburgban - ugyan továbbra is "teltház" van, de a legtöbb tartományban több ezer vagy több tízezer szabad férőhely van, például Észak-Rajna-Vesztfáliában 46 956.
A kihasználtság csökkenése a balkáni migrációs útvonal lezárásának tulajdonítható: míg tavaly ősszel gyakran naponta 10 ezer menedékkérő lépett be Németországba, az utóbbi időszakban előfordult, hogy egy nap alatt százan sem érkeztek.
A tartományi üzemeltetésű szállások telítettsége az ország keleti részén - a volt NDK területén - jellemzően alacsonyabb, mint Nyugaton. Ez részben annak tulajdonítható, hogy a menedékkérőket a közös finanszírozású ügyekből adódó költségek és egyéb terhek, feladatok megosztását szabályozó úgynevezett königsteini képlet alapján osztják szét a tartományok között. A képlet a tartományok lakossága és gazdasági teljesítőképessége alapján határozza meg, hogy az egyes tartományoknak mekkora részt kell vállalniuk a közös feladatokból - a gazdasági teljesítőképesség mutatója az adóbevétel, amely kétharmados súlyozással szerepel a képletben, míg a lakosság létszámát egyharmados súlyozással számítják -, és ebből adódóan az általában kevésbé fejlett keleti tartományokra kevesebb menedékkérő jut.
Az is fontos tényező, hogy a keleti tartományokban az ország újraegyesítése után nagymértékűvé vált elvándorlás miatt több az üres lakás, így hamarabb lehet a menedékkérőket, illetve a nemzetközi védelemben részesített - menekült vagy más menedékjogi státust szerző - kérelmezőket a tömegszállásokról lakásokba költöztetni. Például Szász-Anhalt egyes városaiban 15-20 százalékos az üresen álló lakóingatlanok aránya - mutatott rá Burkhard Lischka, a szociáldemokrata párt (SPD) szövetségi parlamenti (Bundestag-) frakciójának vezető belügyi szakpolitikusa.
A menekültválság eddigi legsúlyosabb szakaszában, tavaly nyáron és ősszel sok iskolai tornateremben vagy egyesületi tornacsarnokban rendeztek be menekültszállást. Az ellátórendszer tartományok által üzemeltett részére nehezedő teher csökkenése révén most egyre több ilyen szállást számolnak fel és adják vissza az ingatlant a sportolóknak. Például Hessenben mind a 23 tornacsarnokban berendezett tartományi szükségszállást kiürítették, Szászországban pedig már csak 5 ilyen működik a Die Welt által összegyűjtött adatok szerint.
A tartományok azonban óvatosak, mert nem tudni, hogy miként alakul a menedékkérők száma nyáron. Így például Türingiában ugyan 10 befogadóállomást kiürítettek, de nem számolták fel, hanem csak "készenléti állapotba" helyezték őket, máshol pedig a férőhelyek számának növelését tervezik, Schleswig-Holsteinben a tavalyi 12 ezerről 20 ezerre, Hamburgban 40 ezerről 79 ezerre - írta a Die Welt.
A tartományok a menedékjogi eljárás első szakaszában - legfeljebb 6 hónapig - felelősek a kérelmezők elhelyezéséért, utána a járások és helyi önkormányzatok veszik át a feladatot. Az egyik tekintélyes közhasznú alapítvány, a Robert Bosch Stiftung arról készített felmérést, hogy miként birkóznak meg ezzel. A hét végén ismertetett eredmények szerint a járási és helyi önkormányzatok 66 százalékában egyelőre nincsen szabad férőhely. A területi különbségek jelentősek, a vidéki települések többségében vannak még szabad lakások, a városi önkormányzatok esetében viszont csak 25 százalékos ez az arány.
A megkérdezett önkormányzati vezetők nagyjából fele arról számolt be, hogy a menekültválság miatt nincs elég idő a település vagy járás hosszabb távú, stratégiai fejlesztésére, kétharmaduk azt mondta, hogy nincs elég ember a menekültválság kezeléséhez, és háromnegyedük úgy látja, hogy a válság komoly pénzügyi terhet jelent.
Ugyanakkor az önkormányzati vezetők 80 százaléka úgy véli, hogy a kezdeti nehézségek ellenére a legtöbb menekült sikeresen beilleszkedik majd a helyi közösségbe, és 60 százalék úgy látja, hogy a menekülteknek jó, vagy nagyon jó esélyük van arra, hogy megállják a helyüket a munkaerőpiacon.
