Auguszta napja van. | 2024.03.29

Pintér: a magyar határ biztonságos

2016-03-12 13:29:10

 

Magyarország határa biztonságos - jelentette ki Pintér Sándor belügyminiszter szombaton Budapesten, A magyar önkormányzatok a betelepítési kvóta ellen című konferencián, amelyen a részt vevő polgármesterek politikai nyilatkozatot fogadtak el a kötelezető betelepítési kvóta ellen.

 

    A belügyminiszter a Megyei Jogú Városok Szövetsége (MJVSZ) által rendezett tanácskozáson, a Millenárison köszönetet mondott a magyar határ biztonságát garantáló, a munkájukat sok esetben "embertelen körülmények között" végző rendőröknek, határvadászoknak, honvédeknek.
    "A népvándorlást a külső határok mentén meg kell állítani", csak azokat szabad beengedni, akik "valódi menekültek, és hátsó szándék nélkül érkeznek" az Európai Unióba - mondta Pintér Sándor, aki szerint csak így biztosítható Magyarország és az EU biztonsága. "Aki illegális migráns, kalandor, azt nem kívánjuk beengedni, nem akarunk semmilyen bűncselekmény központi helye lenni" - jelentette ki, megjegyezve, hogy a Magyarországra érkezetteknek körülbelül 70 százaléka volt illegális bevándorló.
    A tárcavezető beszédében szólt arról az európai uniós elhatározásról, amely alapján 160 ezer migránst osztanának szét a tagállamok között. "Mit teszünk a másik egymillióval, velük mi fog történni, ki fogja őket ellátni, ki fog róluk gondoskodni", és ki garantálja a helyiek biztonságát? - kérdezte. Azt a javaslatot is bírálta, amely szerint az EU a Törökország által visszafogadott migránsokéval azonos számú embert szállítana be a területére közvetlenül a török-szír határról. 
    Emlékeztetett arra, hogy a kormány a napokban menekültügyi válsághelyzetet hirdetett ki, amit azzal indokolt: "nem tudjuk, hány ember rekedt Szerbiában, Horvátországban, és ők a későbbiekben milyen magatartást tanúsítanak, hogy az unió területére, a schengeni területre bejussanak".
    Szita Károly (Fidesz-KDNP), Kaposvár polgármestere, az MJVSZ elnöke köszöntőjében szintén úgy fogalmazott: "védelmet nyújtunk a menekülteknek, de nem kérünk a kalandorokból". "Sem a német kancellár, sem senki más nem kapott felhatalmazást arra, hogy a mi életünkről a mi kontónkra tárgyaljon bárkivel" - mondta.
    A polgármester bírálta, hogy az EU az illegális bevándorlók visszafordítása helyett a szétosztásukat jelölte meg célként. Közölte, hogy eddig 913 magyarországi település emelte fel szavát a "jogtalan, ésszerűtlen és veszélyes" kötelező betelepítési kvóta ellen.
    "Nem azért építettük városainkat, falvainkat, hogy lepusztítsák azok, akiket ideküldenek. Köln, Párizs nekünk intő jel (...), nem kérünk abból, hogy lányaink és asszonyaink veszélynek legyenek kitéve, amikor kilépnek az utcára" - mondta Szita Károly.
    Tarlós István főpolgármester bejelentette, hogy a Fővárosi Közgyűlés következő ülésén hivatalosan is csatlakozik a kormány kötelező uniós betelepítési kvótát elutasító álláspontjához.
    A városvezető úgy fogalmazott, bár budapesti kérdésekben korábban volt vitája a Fidesszel, most "megerősíti hitében a kormányt, amely (...) a népe javát akarja".
    "Most mi nem reklámkampányt folytatunk" - mondta, furcsa felfogásnak nevezve, hogy egyesek uszításnak állítják be az önvédelmet. 
    Tarlós István hangsúlyozta, hogy a rászorult menekülteket saját lakóhelyükön kell segíteni. "Nem akarjuk veszélybe sodorni, feladni a magunkét" - közölte, megjegyezve, hogy Angela Merkel német kancellárnak éppen annyi joga van eldönteni, kiket fogad be, mint bármely magyarországi településnek. A főpolgármester a Merkel retteghet, Szolnok elutasítja a betelepítési kvótát című internetes újságcikk szerzőjének is üzenve azt mondta, hogy a nemzetállamok szuverenitását el nem ismerőket "nyomban el kellene küldeni Észak-Koreába, hogy ott hirdessék ilyen bátran és gúnyosan a kívülről jövő akaratok érvényesítését".
    Tarlós István kifejtette, hogy jelenleg ellenőrzés nélkül igyekeznek Európába "idegen kultúrájú, integrálódni nem szándékozó tömegek", miközben az "elkényelmesedett Nyugat-Európa" saját elöregedésére hivatkozva keres praktikus indokokat a bevándorlók befogadására.
    Az "én is szeretnék egy jó kis vállalkozást Németországban" gondolata nem indokol menekültstátust - mondta a főpolgármester, aki szerint Angela Merkel saját népe jelentős részének akaratát is figyelmen kívül hagyva hivatkozik "értelmezhetetlen multikulturális érdekekre".
    Tarlós István a migráció német kezelését Magyarország középkori török megszállásával állította párhuzamba. Elmondta, hogy miközben a magyar főméltóságok 1541-ben az oszmán uralkodónál vendégeskedtek, addig a janicsárok trükkel beszivárogtak Budára. "Merkel asszony most rendkívül heterogén tömeg előtt nyitogatná Európa kapuit, olyan tömeg előtt, amelynek tagjai ellenőrizhetetlen személyazonossággal, tisztázatlan céllal, törvénytelen, erőszakos módon özönlenek Európába" - fejtette ki.

 

 

 

Kocsis Máté (Fidesz-KDNP), Budapest VIII. kerületének polgármestere arra kérte a betelepítési kvótát elutasító önkormányzatokat, hogy nyíltan, intézményesített formában dolgozzanak együtt a kvótaügyi népszavazás sikeréért.

 

    "Kampányoljunk, buzdítsuk a polgárokat arra, hogy vegyenek részt ebben a jövőnket, életünket, biztonságunkat és kultúránkat alapjaiban meghatározó nemzeti ügyben" - mondta a kormánypárti polgármester, aki azt is közölte, hogy eddig mintegy 900 település hozott a betelepítési kvótát elítélő határozatot. Mindez "egyfajta mozgalommá" nőtte ki magát - hangsúlyozta, hozzátéve, hogy a szóban forgó önkormányzatok 6,5 millió embert képviselnek. "Ki sem merem mondani, hogy ez kétharmad" - jegyezte meg Kocsis Máté. Azt mondta: további települések csatlakozását is várják, ugyanis a veszély nem múlt el, ismét növekszik a migrációs nyomás, és nem szeretnék, ha a kvóta miatt újra kialakulnának a korábban az ország több pontján is tapasztalt elfogadhatatlan állapotok.
    Kocsis Máté felidézte, hogy kerületében az előző évben nagy anyagi megterhelést jelentettek a migránsok, akikből szerinte teljesen hiányzott az együttműködés szándéka. "Ha az ellenzéken múlt volna, mára az egész ország egy nagy Keleti pályaudvar lenne" - mondta, majd azzal folytatta, "de nem rajtuk múlt", hanem a kormányon, amely gyorsan intézkedett, megvédte az országot és a határt.
    A VIII. kerület polgármestere szerint ezzel szemben Brüsszel továbbra sem tudja, mitévő legyen, ezért jogtalan, értelmetlen és veszélyes betelepítési kvótákat akar Magyarországra erőltetni. Kocsis Máté felszólalása végén arra kérte a "brüsszeli bürokratákat", hogy ha ők nem képesek megvédeni Európát, akkor ne akadályozzák ebben Magyarországot.
    Kocsis Mátét követően kormánypárti városvezetők szólaltak fel, közülük többen határ menti településekről érkeztek.
    Farkas Éva (Fidesz-KDNP), Makó polgármestere arról beszélt, hogy az EU nem tudta megvédeni a kontinenst, ezért 2016-ban is nehéz év várhat Magyarországra. Köszönetet mondott ugyanakkor a kormánynak azért, hogy megvédte a határ mentén élőket. Kérte egyúttal, hogy zárják be a közeli nagyfai befogadóállomást, ahogyan azt is, hogy ha a helyzet indokolja, azonnal kezdjék meg a határzár építését a magyar-román határon.
    A Debrecent vezető Papp László (Fidesz-KDNP) a város azóta már bezárt befogadóállomásáról szólva felidézte a táborban tavaly nyáron kitört "zendülést", amikor - mint mondta - csak a rendőrség gyors fellépése akadályozta meg, hogy tragédia történjen. Emlékeztetett, hogy decemberben zárt be a befogadóállomás, és ez "visszaadta a biztonságot" Debrecennek.
    Huszár Gábor (Fidesz-KDNP) Szentgotthárdról azt elevenítette fel, hogy tavaly a kormány kénytelen volt ideiglenes befogadóállomást kialakítani a városban, aminek nem örültek a helyiek. "A békés városunkból nem akarunk zárt várost", Szentgotthárd mindig is nyitott város volt - mondta.
    Mórahalom polgármestere, Nógrádi Zoltán (Fidesz-KDNP) felidézte, hogy a déli határzárig naponta olykor 4-5 ezren vándoroltak keresztül a településen, erre - mondta - nem lehetett felkészülni, és "pokollá tette az életüket". Ezért a mórahalmiaknak úgy kellett a kerítés, mint egy falat kenyér - tette hozzá.
    Végül Michl József (Fidesz-KDNP) tatai polgármester szólalt fel, aki szerint a településvezetőknek a kormány által a betelepítési kvótáról kezdeményezett népszavazás "első számú segítőinek" kell lenniük.
    A kétórás konferencia végén a résztvevők elfogadtak egy nyilatkozatot, amelyben - mint azt Szita Károly ismertette - elfogadhatatlannak nevezik, hogy az EU által "erőltetett" kötelező betelepítési kvóta alapján "Magyarországra százezres nagyságrendben telepítenének bevándorlókat" a magyar parlament, önkormányzatok, helyi lakosok megkérdezése, jóváhagyása nélkül.
    Rögzítették: minden eszközzel fellépnek a kötelező betelepítési kvóta ellen, és támogatják a kormány ezt célzó intézkedéseit, így a kvótaellenes népszavazást is.