Egyiptomi lap: Szíszi kerülte az egyre égetőbb problémákat egy tévéinterjúban, csak a terrorveszélyről beszélt
Egyiptomi emberi jogi és gazdasági szakértők kifogásolják, hogy Abdel-Fattáh esz-Szíszi államfő kerülte az egyre égetőbbé váló emberi jogi és gazdasági problémákat egy tévéinterjúban, ehelyett csak a terrorveszélyről és a Sínai-félsziget fejlesztéséről beszélt - áll az al-Maszri al-Jóm című napilap szokatlanul szókimondó szerdai írásában.
A szakértők elsősorban az állandó rendőri túlkapásokat és az ország valutakészletének rohamos sorvadása okozta gazdasági pánikot érintő állásfoglalást hiányolták Szíszi mondandójából, amelyet az Orbit nevű helyi csatorna sugárzott. Az említett két téma hetek óta uralja az egyiptomi közéletet.
"Attól félek, hogy a rezsim kizárólag a terrorellenes harcra koncentrál ..., ami más, számunkra veszélyes és létfontosságú ügyek kezelésének kárára megy" - mondta Magdi Abdel-Hamíd, az Egyiptomi Szövetség a Társadalmi Részvételért nevű jogvédő szervezet elnöke a cikk szerint.
Abdel-Hamíd hangsúlyozta az egyiptomiakat fenyegető terrorveszély jelentőségét, ugyanakkor aggodalmának adott hangot, hogy a szabadságjogok ügyének szó nélkül hagyása a biztonsági szervek sokat bírált eljárásainak hallgatólagos jóváhagyását jelenti.
"A rendőrőrsökön elkövetett kínzásokat" és a dollár árának magasba szökését, illetve az ezzel együtt járó folyamatos drágulást hiányolta az államfő által érintett témák közül a Kairói Egyetem politológiaprofesszora, Musztafa Kámel esz-Szajjed is.
Házem Hoszni közgazdászprofesszor szerint ugyanakkor mindez nem fogja megakadályozni a népet abban, hogy felelőségre vonja Szíszit, akinek közel két éves országlása - mint fogalmazott - "valós eredmények nélkül" telt el.
Megfigyelők arra figyelmeztetnek, hogy az állandó rendőri erőszak, és a társadalom nagy részét érintő mélyszegénység korbácsolta fel a Mubarak-rezsimet 2011-ben megdöntő népharagot is.
A rendőrőrsökön történő rejtélyes halálesetekről és a biztonsági szervek büntetlen túlkapásairól szóló hírek okozta felháborodás újra egyre nyíltabban nyilvánul meg. Két év csend után február közepén több ezer orvos vonult az utcára Kairó szívében, miután a rendőrök megverték két kollégájukat, mert egyikük nem volt hajlandó hamis látleletet kiadni.
Két héttel később a főváros egyik szegénynegyedében tört ki forrongás, miután egy rendőr fegyvert rántott és főbe lőtt egy 24 éves taxisofőrt az utazási tarifák körül kirobbant nézeteltérésük hevében. Az emberek duzzadó haragjára reagálva Szíszi az indokolatlanul erőszakos rendőrök elszámoltatására utasította a hatóságokat.
Ugyancsak komoly próbára teszi az emberek tűrőképességét a dollár történelmi magasságba szökött feketepiaci ára az egyiptomi fonthoz képest. A forradalmi évek káosza az ország két legfontosabb valutaforrását apasztotta el, mégpedig a külföldi befektetők egyiptomi beruházásait és az idegenforgalmat. Utóbbira végzetes csapást mért az az októberi légi katasztrófa, amelyben egy orosz gépet 224 emberrel a fedélzetén darabokra szakított egy, a sarm-es-sejki repülőtéren a fedélzetre juttatott pokolgép.
Az egyiptomi jegybank dollárkészlete január végén mindössze 16,48 milliárdra rúgott, míg 2011-ben még 36 milliárd volt. Mivel Kairó a legalapvetőbb élelmiszerek és fogyasztói cikkek nagy részét importálja, a dollárkrízis miatt az importcikkek ára emelkedik, és ezáltal a mindennapi élet is egyre drágább. Eközben a beszállításra váró termékek a kikötőkben gyűlnek, a kairói pénzváltó irodák pedig kifogytak a dollárból.
