1956 hatvanadik évfordulójára rendnek kell lennie
Az 1956-os forradalom hatvanadik évfordulójára rendnek kell lennie - ezzel indokolta Bogyay Katalin, Magyarország ENSZ-nagykövete erőfeszítéseit, hogy az 1956-os eseményekkel kapcsolatos ENSZ-iratok kutathatók legyenek.
A diplomata az MTI-nek szerdán kifejtette: 2015 elejétől tölti be az ENSZ-nagyköveti posztot, és az egyik kitűzött célja 1956 idei, hatvanadik évfordulójára a világszervezetben fellelhető "emlékek és emlékezet rendbe tétele, felkutatása", továbbá "jelet hagyni az 1956-os forradalom tiszteletére, megemlékezni, megköszönni azt, amit az ENSZ tett a magyar problémával foglalkozó bizottság felállításával" és a Kádár-rezsimre gyakorolt politikai nyomásgyakorlással. Hozzátette: érdemes arról is beszelni, amit az ENSZ Biztonsági Tanácsa (BT) nem tett, nem tudott tenni.
Bogyay Katalin felidézte: mindehhez maga mellé kellett állítania az ENSZ vezetőit és a meghatározó nagyköveteket. Tavaly januárban tárgyalt az Egyesült Államok képviselőjével, Samantha Powerrel és Oroszország nagykövetével, Vitalij Csurkinnal, valamint jelezte a többi állandó BT-tagállam nagyköveteinek, hogy mi a célja és kérte a támogatásukat. 60 év után a történészeknek szeretné kutathatóvá tenni 1956 még fel nem tárt ENSZ-anyagait - mutatott rá.
Közölte: mindannyian támogatják a munkáját, és azóta külön jelezte például a brit nagykövet, hogy szeretne részt venni az emlékévben, továbbá együttműködik a dán ENSZ-nagykövettel is a programok szervezésében.
Bogyay Katalin kiemelte: 25 éve senki nem foglalkozott behatóan ezzel a témával hivatalosan, pedig a dokumentumok rendbe tételére szükség van. Mivel tudta, hogy korábban Nagy András történész kért engedélyt hét szigorúan titkos akta kutatására, de nem kapott választ, a tavalyi év elején felkereste Jeffrey Feltman politikai ügyekért felelős főtitkár-helyettest, és a segítségét kérte abban, hogy az akták kutathatóak legyenek. A főtitkár-helyettes nem is tudta, hogy vannak meg szigorúan titkos dokumentumok az ENSZ levéltárában, és felajánlotta a támogatását - idézte fel. Hozzáfűzte: jelezte Ban Ki Mun főtitkárnak is, hogy min dolgozik, és az ő támogatását is kérte.
A nagykövet hangsúlyozta: azóta elindult a munka. Ez hosszú folyamat, mert először az ENSZ munkatársainak kell mindent átnézni, véleményezni. Az első áttörő eredmény, hogy a Nagy András által kért hét szigorúan bizalmas dokumentum - amely összesen 400 oldalt jelent -, kutathatóvá vált a történésznek, erről Jeffrey Feltman maga döntött. Ezt pedig személyesen köszönte meg neki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter New Yorkban, amikor legutóbb az ENSZ nagyköveti rezidencián találkoztak - közölte Bogyay Katalin.
A diplomata arra is kitért, hogy Nagy András kérte még a hozzáférést a Columbia Egyetemen őrzött dobozokban található aktákhoz is, ezen most dolgoznak, csütörtökön kezdik átnézni az anyagokat.
Bogyay Katalin kifejtette: összesen mintegy 170 akta van az 1956-os forradalommal, a forradalmat követő eseményekkel, a humanitárius helyzettel kapcsolatban az ENSZ levéltárában, de a számokat nem tudni pontosan. Miután elkezdődött a munka, folyamatosan változik az akták minősítése, feldolgozottsága.
Az akták három csoportra bonthatók - magyarázta. Száz körüli azon akták száma, amelyek nem minősítettek, vagyis hozzáférhetők, és kérte ezek digitalizálását, hogy elérhetők legyenek. 20 feletti azon akták száma, amelyek minősítési szintje kérdéses, ezeket először át kell nézni és minősíteni kell. Ezek esetében kérte, hogy ENSZ-konzultáns foglalkozzon az üggyel. Végül 15 körüli a minősített, bizalmas es szigorúan bizalmas akták száma. Ezekből vált most a kutatónak hozzáférhetővé hét szigorúan bizalmas akta.
A nagykövet kiemelte: remélhetőleg a feltárás, rendezés, nyilvántartásba vétel folyamatában a további anyag is kutathatóvá válik.
Végül a diplomata megjegyezte: keresik azokat, akik annak idején interjút adtak az ENSZ magyar üggyel foglalkozó bizottságának, bár sajnos nagy részük már nem él.
