Kormányszóvivő: az ellenzéki pártok félreértelmezik a záródokumentumot
A kormányszóvivő szerint akik a záródokumentum visszautalásait megpróbálják félreértelmezni, nem ismerik az Európai Unió döntéshozatali mechanizmusát. Kovács Zoltán szombaton az MTI-nek nyilatkozva hangsúlyozta: az ellenzéki pártok nyilatkozataiból az látszik, hogy nem értik, vagy tudatosan félremagyarázzák az EU-csúcson történteket.
Kovács Zoltán arra reagált, hogy a DK, az Együtt és Jobbik előzőleg bírálta, hogy Orbán Viktor miniszterelnök a csütörtöki-pénteki uniós csúcson elfogadta azt a határozatot, amelyben az szerepel, végre kell hajtani a betelepítési kvótákról hozott korábbi európai döntéseket.
A kormányszóvivő elmondása szerint a többek által hivatkozott utalás a tavaly nyári tanácsi döntésre vonatkozik: ennek alapján a következő két évben 40 ezer közel-keleti és észak-afrikai menekültet helyeznek át Olaszországból és Görögországból más uniós tagállamokba önkéntes vállalás alapján.
Hangsúlyozta: ez önkéntes szétosztási mechanizmus volt, Magyarország sohasem szavazta meg a kötelező szétosztási kvótát, mi több, csakúgy mint Szlovákia, az Európai Bírósághoz fordult a kötelező betelepítési kvótarendszer ellen.
Magyarország álláspontja változatlan, szó sem lehet betelepítési kvótáról, az eddigi európai migrációs politika megbukott, ezért javasoltak a visegrádi négyek a határok megvédésén alapuló tervet - jegyezte meg a kormányszóvivő.
Kovács Zoltán kiemelte: a mostani EU-csúcson először sikerült elfogadtatni a tavaly szeptember óta képviselt magyar álláspontot, hogy az első és legfontosabb feladat az európai határok védelme, és illegálisan senki nem léphet be Európába, továbbá a schengeni szabályokat mindenkinek érvényesítenie kell. Ha ez korábban megtörtént volna, nem lenne szükség olyan lépésekre, mint Ausztriában az elmúlt napokban - tette hozzá.
A pénteki csúcstalálkozó legfontosabb témája a brit reformcsomag volt. Csak olyan intézkedések változtak, amelyek a létező munkavállalási-, illetve szociális juttatási rendszer azon elemeit érintik, amelyekkel vissza lehetett élni. Magyarországnak a közös visegrádi állásponthoz igazodva sikerült elérnie, hogy a munkavállalás és mozgás szabadsága viszont alapvetően sértetlen maradt - emelte ki Kovács Zoltán.
