Kisebbségellenes nyelvtörvénytervezetet fogadott el hallgatólagosan a román képviselőház
Hallgatólagosan elfogadottnak nyilvánította a kisebbségi nyelvek közigazgatási használatát betiltó törvényjavaslatot a román képviselőház, miután a házszabályban megszabott határidőn belül a tervezetet nem tűzték napirendre - jelentette szerdán az Agerpres hírügynökség, hozzátéve, hogy a kérdésben a szenátusé lesz a döntő szó.
A magyarellenességéről elhíresült Bogdan Diaconu képviselő törvénytervezete megtiltaná a romániai közintézményeknek, állami hatóságoknak és önkormányzatoknak, hogy a román nyelven kívül bármilyen más nyelven kommunikáljanak, szóban vagy írásban. Előírná, hogy a települési vagy megyei képviselőtestületek üléseit kizárólag románul tartsák, "hivatalos tolmácsolást" biztosítva az "idegen meghívottaknak és a román állampolgársággal nem rendelkező résztvevőknek". A törvényjavaslat elfogadása esetén "közérdekű feliratot" csak románul lehetne feltüntetni Romániában.
Romániában tavaly augusztusban vita alakult ki arról, miért olvasható magyarul is a Helyi Rendőrség felirat a székelyudvarhelyi önkormányzathoz tartozó rendfenntartók gépkocsiján. A szociáldemokrata színekben képviselői mandátumhoz jutott, majd később saját pártot alapító Diaconu erre reagálva dolgozott ki törvénytervezetet - ahogy ő írta - a magyar feliratok betiltására.
A kétkamarás román parlamentben mindkét háznak el kell fogadnia a törvénytervezeteket ahhoz, hogy hatályba lépjenek. Ezeket témájuk alapján osztják el, és mindig a második házé a végső döntés joga. A jogalkotás felgyorsítása érdekében az első háznak nem kötelező megvitatnia minden törvénytervezetet, ezért amennyiben nem tűzi napirendre, fél év után hallgatólagosan elfogadott tervezetként küldi tovább a döntő háznak. A szokásjog szerint azoknak a tervezeteknek a megvitatását "spórolják meg" az első házban, amelyek elfogadását, vagy elutasítását nyilvánvalónak tekintik a bukaresti törvényhozók.
Romániában a 2001-ben elfogadott közigazgatási törvény a közintézményeket kétnyelvű feliratozásra kötelezi azokon a településeken, ahol valamely kisebbség aránya meghaladja a húsz százalékot.
