Auguszta napja van. | 2024.03.29

Uniós kérdésekről és a migrációs válságkezelésről egyeztetett Takács Szabolcs Párizsban

2016-01-16 07:30:29

Franciaország és Magyarország egyetért abban, hogy a migrációs válság európai uniós és egyúttal tagállami kezelése továbbra is nagyon fontos kérdés - mondta Takács Szabolcs, a Miniszterelnökség uniós ügyekért felelős államtitkára az MTI-nek pénteken, Párizsban folytatott megbeszéléseit követően.

    Az államtitkárt Philippe Léglise-Costa, a francia elnöki hivatal európai ügyekért felelős főtitkára fogadta. 
    Mindkét fél úgy gondolja, hogy a migráció okozta komoly kihívások ellenére "a schengeni rendszert meg kell védeni, mert az integrációnak egy olyan organikus szövete, amely az uniós állampolgárok számára a legfontosabb eredmények közé tartozik" - fogalmazott Takács Szabolcs. Szerinte ugyanakkor a belső szabad mozgás megvédéséhez meg kell oldani a külső határvédelmet, amely eddig nem működött. "A vívmányok megőrzése azért fontos, mert ha Schengen nem működne, akkor az kihatna az integráció egyéb területeire is" - mutatott rá. 
    Franciaország és Magyarország is azon az állásponton van, hogy a határvédelemnek alapvetően nemzeti kompetenciának kell maradnia, a létrejövőben lévő közös európai határvédelmi erőnek pedig kiegészítő erőként kell működnie azon tagállamok esetében, amelyek önállóan nem képesek megoldani a határvédelmüket. Abban is egyetért a két ország az államtitkár szerint, hogy az elmúlt hónapok európai uniós próbálkozásai a migrációs válság kezelésére csak részben vagy egyáltalán nem működnek. 
    A brit kormány EU-reformjavaslatai kapcsán Párizs úgy gondolja, hogy az Európai Uniót gyengítené, ha a népszavazás döntése nyomán Nagy-Britannia kilépne az EU-ból. Ezért az államtitkár szerint a brit kormányt és az européer erőket azzal lehet segíteni, ha a többi tagállam nyitott marad a párbeszédre, hogy az EU továbbra is vonzó maradjon a britek számára. Az "arányos kompromisszum" elérése a cél a versenyképesség növelésével, a kis- és középvállalkozók helyzetbe hozásával, valamint a nemzeti parlamentek szerepének erősítésével az európai döntéshozatal folyamatában - hangsúlyozta Takács Szabolcs. 
    Az államtitkár francia partnerének elmondta, hogy a brit szociális ellátórendszer kapcsán az állampolgárok szabad mozgásáról felmerült kérdésben Magyarország nem szeretne diszkriminatív megoldást, amely különbséget tenne uniós állampolgárok között, ugyanakkor kompromisszumra törekszik a brit szociális ellátórendszer reformjában.
    Takács Szabolcs azt kérte: az európai költségvetés megtervezésekor vegyék figyelembe az európai partnerek, hogy az uniós pénzek magyarországi felhasználása regionális összehasonlításban a legjobb, azaz Magyarország bizonyította, hogy a kohéziós politika életképes. 
    Franciaország és Magyarország is elkötelezett a nukleáris energia mellett, és abban érdekeltek, hogy a tagállamok nemzeti szuverenitása megmaradjon az energiamix megválasztásában - hívta fel a figyelmet az államtitkár. 
    A Nemzetközi Holokauszt-emlékezési Szövetség (IHRA) soros elnökeként Takács Szabolcs áttekintette a magyar elnökség eredményeit Roger Cukiermannal, a franciaországi zsidó szervezetek tanácsának (CRIF) elnökével, Haim Korsiával, Franciaország főrabbijával és Patrizianna Sparacino-Thiellay-val, a francia IHRA-delegáció vezetőjével. 
    Az államtitkár szerint a nyugat-európai zsidóság helyzetére ráveti az árnyékát az a szörnyű merényletsorozat, amelyet Franciaország az utóbbi években elszenvedett. "Van egy új típusú antiszemitizmus Európa nyugati részén, és az IHRA-nak, amely alapvetően az oktatásra fókuszál, lehet szerepe ennek leküzdésében, miután közép- és hosszú távon az oktatás nyújt eszközt ahhoz, hogy a társadalmi integráció, tolerancia és megértés kialakuljon, amelynek hiánya jelenleg nagyon mély törésvonalakat okoz a társadalmakban" - mondta az államtitkár. 
    Takács Szabolcs elmondta: partnerei nagyra értékelték, hogy a magyar elnökségnek sikerült elérnie, hogy az új uniós adatvédelmi törvényben olyan szöveget fogadott el az Európai Parlament, amely nem korlátozza a holokauszttal kapcsolatos történeti kutatásokat. A múltban ugyanis voltak precedensek több nyugat-európai országban arra, hogy az adatvédelmi törvényre hivatkozva akadályozták a levéltári kutatásokat.