Tizennyolc új digitális röntgenberendezést adtak át az ESZSZK-ban
Tizennyolc új digitális röntgenberendezést adtak át a budapesti Egyesített Szent István és Szent László Kórházban (ESZSZK), a több mint 1,1 milliárd forintos fejlesztést száz százalékban európai uniós forrásból valósították meg.
A hétfői projektzáró rendezvényen Vályi-Nagy István, az ESZSZK főigazgatója azt mondta, hogy a beruházással teljesen digitálissá vált a kórház képalkotó diagnosztikája: "minden elektronikus módon képződik és tárolódik". A továbbiakban nem lesz szükség röntgenfilmekre és vegyszerekre, valamint ezek tárolására, ami évi 25-27 milliárd forint megtakarítást jelent - tette hozzá.
Vályi-Nagy István azt is elmondta, hogy az új berendezéseknek köszönhetően csökken az egy vizsgálatra jutó energiafogyasztás és az egy betegre eső sugárterhelés.
A főigazgató kiemelte, hogy a gépek öt év garanciát kaptak, és azt is megjegyezte, hogy jövőre teljesen megújítják a kórház informatikai rendszerét.
Németh László, az Állami Egészségügyi Ellátó Központ főigazgatója úgy fogalmazott, hogy a modern gyógyászat nem működhet modern diagnosztika, a modern diagnosztika pedig modern képalkotó eljárások nélkül.
"Olyan időket élünk, amikor a tudás, a tapasztalat, a specializálódás kiemelt jelentőséggel bír" - jelentette ki.
A projekt keretében az ESZSZK Szent István Kórház, Szent László Kórház és Merényi Gusztáv Kórház telephelyén is kicserélték a készülékeket. Digitális felvételi röntgenberendezéseket, digitális felvételátvilágítói berendezéseket, digitális mobil röntgenberendezéseket, röntgenleletező munkaállomásokat, C-íves sebészeti digitális röntgen-képerősítőket, valamint egy digitális mammográfiás berendezést helyeztek üzembe.
A rendezvényre készített írásos összegzésben arra hívták fel a figyelmet, hogy a korábbi eszközök korszerűtlenek voltak, elavult analóg technológiát használtak, ráadásul több évtizede működtek. Az új gépek telepítésén túl arra is szükség volt, hogy megtanítsák azok kezelését.
A projekt várható eredményei között a betegellátás hatékonyságának növekedését, a technológiaváltást, a nagyobb energiamegtakarítást, valamint hosszú távon a kibocsátott üvegházhatású gázok mennyiségének mérséklődését sorolták fel.
