OGY - Krónika 4. rész (interpellációk)
Az egészségügy helyzetéről, siófoki visszaélésekről, a közalkalmazotti bérek kifizetéséről, valamint a debreceni repülőtér fejlesztéséről is szó volt az interpellációk sorában, az Országgyűlés keddi ülésén.
MSZP: mit tesz a kormány az egészségügyi dolgozók elvándorlása ellen?
Tukacs István (MSZP) az egészségügy problémáiról beszélt, egyebek között azt vetette fel, hogy a Szent László, a Szent István, a Szent János és a Szent Imre kórházakból egyaránt orvosok, ápolók állnak fel. Sorozatban nyújtanak át petíciókat a szektorban dolgozók, de az új államtitkártól sem kapnak megnyugtató választ - jelentette ki. A politikus megfelelő bérek bevezetését sürgette, és feltette a kérdést: mit tesz a kormányzat az elvándorlás megállítása érdekében?
Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára úgy felelt: a szocialisták a privatizációval sodorták veszélybe a kórházakban dolgozók állását, rendszerszintű megoldás helyett pedig csak távol akarták tartani a betegeket a kórházaktól, például a vizitdíjjal. Kormányzásuk alatt forráskivonás, míg azóta csak forrásbővítés volt - hangsúlyozta.
Velük szemben a jelenlegi kabinetnek hosszú távú képe van, fizetéseket is emel, ahogy azt a nemzeti össztermék növekedése lehetővé teszi, de pluszforrások is rendelkezésre állnak, például a műszakpótlékok fedezésére - jelentette ki az államtitkár, aki szerint a szocialisták kormányzása alatt az orvosok elvándorlása is jelentősebb volt.
A képviselő nem fogadta el a választ, azt a Ház szavazta meg 103 igen szavazattal, 32 nem ellenében.
A Jobbik Siófok korábbi polgármesterét bírálta
Kepli Lajos (Jobbik) szerint Siófok korábbi fideszes polgármestere után "csontvázai hullanak a szekrényből". Több üggyel együtt arról beszélt, hogy gyanúsan áron alul kelt el egy belvárosi ingatlan Balázs Árpád ténykedése alatt, a korábbi városvezető pedig mindenkit feljelentett, aki az erről szóló hírt megosztotta egy közösségi oldalon, majd az ügyészség az ügyben közvádlóként lépett fel. Elfogadhatatlannak nevezte egy demokráciában, hogy a bejegyzést megosztókkal szemben így lépett fel a hatóság. Tervezik-e cenzúrázni az internetet? - kérdezte.
Völner Pál, az igazságügyi tárca államtitkára fontos alkotmányos érdeknek nevezte, hogy a sajtó és a közvélemény is bírálhasson egy politikust. A személyiségvédelem ezért a közszereplőknél korlátozottabban érvényesült, korlátok azonban ebben az esetben is vannak - mutatott rá - hamis állításokkal szemben ők is élvezhetnek jogi védelmet. A konkrét ügyről annyit mondott: folyamatban lévő eljárásról nem adhat tájékoztatást.
A képviselő nem fogadta el a választ, az Országgyűlés azonban igen 108 igen szavazattal, 34 nem ellenében.
LMP: ki a felelős a közalkalmazotti bérek kifizetésének csúszásáért?
Szél Bernadett (LMP) azt kifogásolta, hogy mintegy 900 ezer állami dolgozó nem kapja meg időben a bérét, vagy annak csak egy részét. A túlóra- és egyéb díjak kifizetésében is mulasztásban van a kormányzat - jegyezte meg, hangsúlyozva: hetedik éve nem volt béremelés a közszférában, így számukra különösen nehéz kigazdálkodni a késő jövedelmet. Mire számíthatnak ezek a dolgozók? - kérdezte.
Tállai András, a nemzetgazdasági tárca államtitkára cáfolta, hogy több százezer ember kapta volna meg késve. Leszögezte: az államkincstár egy korszerű bérszámfejtő programra tér át, ami 900 ezer embert érint. Több százezer adatot kellett feldolgoznia, egy ilyen horderejű munka pedig sehol se történhet problémamentesen. Az új rendszerre való átálláskor előfordulhatott egy-két napos késés, azok azonban a törvényes határidőn belül voltak. Megjegyezte: eddig mindössze bő nyolcvanan jelezték kifogásukat.
A képviselő nem fogadta el a választ, de a Ház megszavazta 112 igennel, 38 nem ellenében.
Fidesz: mit hozhat Debrecennek a reptérfejlesztés?
Halász János (Fidesz) a debreceni repülőtér újranyitásával kapcsolatban közölte: a város felismerte az abban lévő gazdasági lehetőségeket, ezért folyamatosan fejlesztette azt - összesen 7 milliárd forinttal -, így Kelet-Magyarország legfontosabb légi kikötőjévé vált a létesítmény. 2016 áprilisától a Lufthansa heti három járatot indít Debrecen és München között. Azt kérdezte: mit jelent a városnak az új járat indítása?
Tasó László, a fejlesztési tárca államtitkára szerint nem veszett kárba a befektetés. Az utasforgalom a jövőben várhatóan tovább emelkedik, a város Kelet-Magyarország bázisa lehet, így "behozzuk a nagyvilágot Debrecenbe és térségébe".
Az integrált közlekedésfejlesztésre fordítható uniós forrásoknak is köszönhetően 2020-ra akár 1 millió is lehet az utasok száma, a térség nagyobb figyelmet kap - szögezte le.
A képviselő a választ elfogadta.
