Andrea napja van. | 2024.04.18

Újabb koszovói képviselőket vehetnek őrizetbe könnygáz használata miatt

2015-12-14 11:15:25

 

A koszovói ellenzék hétfőn ismét könnygázzal akadályozta meg a parlament munkáját, a Koha Ditore című pristinai napilap értesülése szerint az ügyészség azonnal elrendelte az elkövetők elfogását. A parlament épülete előtt tiltakozók gyülekeznek.

 

    A pristinai törvényhozás a jövő évi költségvetésről tárgyalt volna, ám amikor Kadri Veseli házelnök feltette a kérdést, hogy az ellenzék hajlandó-e részt venni a munkában, az Önrendelkezés (Vetevendosje) nevű párt képviselői könnygázpalackot dobtak a terembe. A házelnök ekkor kijelentette: az ellenzéki pártok ismét "saját magukat zárják ki a munkából", majd délutánig szünetet rendelt el. November végén egy hasonló incidens követően az ellenzéki képviselőket kitiltották az aznapi ülésről.
    A kormányzó pártok korábban közölték, hogy ha nem sikerül elfogadni időben a 2016. évi büdzsét, azzal veszélybe kerülhet a Nemzetközi Valutaalappal kötendő, 185 millió euróról szóló hitel-megállapodás.
    Az ellenzék szeptember óta akadályozza fütyüléssel, tojásdobálással, valamint könnygázzal a törvényhozás munkáját, azt követelve, hogy Isa Mustafa kormányfő vonja vissza aláírását a Szerbiával augusztusban Brüsszelben kötött megállapodásról. Jóllehet a kisebbségi szerb önkormányzatok közösségének létrehozásáról szóló egyezményt nem hozták nyilvánosságra, a tiltakozók szerint túl sok jogot biztosít a koszovói szerbeknek. Az ellenzék bejelentette, mindaddig akadályozza a munkát, amíg követelésük nem teljesül. A koszovói alkotmánybíróság november elején - végleges döntéséig - felfüggesztette a megállapodást, az ellenzék azonban továbbra is tiltakozik.
    A parlament munkájának többszöri akadályozása miatt korábban előzetes letartóztatást rendeltek el több képviselő ellen is. 
    A túlnyomó többségében albánok lakta, a szerbek által kulturájuk és vallásuk bölcsőjének tartott Koszovó 2008-ban egyoldalúan kiáltotta ki függetlenségét Szerbiától, amelyet Belgrád azóta sem ismer el. Két és fél éve történelminek nevezett normalizációs folyamat kezdődött meg a két ország között, a kormányfők azonban számos kérdésben azóta sem tudtak megegyezni.