Vasárnap tartják a regionális választások első fordulóját Franciaországban
Vasárnap rendezik meg Franciaországban a regionális választások első fordulóját, amely a felmérések szerint a szélsőjobboldali Nemzeti Front (FN) jelentős megerősödésének visszaigazolását eredményezheti három héttel a 130 áldozatot követelő párizsi merényleteket követően.
December 6-án és 13-án a franciák a decentralizációs politika alapján 2015-ben újrarajzolt 13 anyaországi és egy tengerentúli régió tanácsának tagjait választják meg hat évre. Ez a választás egyúttal az utolsó nagy tesztként is szolgál a 2017-es francia elnökválasztás előtt.
A tavalyi európai és önkormányzati választásokon tapasztalt előretörése után a regionális választásokon a szélsőjobboldal legalább két régióban átveheti az irányítást, amire még soha nem volt példa Franciaországban.
Marine Le Pen pártelnök számít a nagy esélyesnek az észak-franciaországi Nord-Pas-de-Calais-Picardie régióban. Unokahúga, Marion Maréchal-Le Pen, a pártalapító Jean-Marie Le Pen unokája pedig a dél-franciaországi Provence Alpes-Côte d'Azur régió irányítását szerezheti meg.
A felmérések szerint a Nemzeti Front fej-fej mellett halad a legnagyobb ellenzéki párttal, a Nicolas Sarkozy volt államfő által vezetett jobbközép Köztársaságiakkal. Mindkét párt a szavazatok 27-30 százalékát szerezheti meg országos összesítésben.
A csütörtökön közzétett közvélemény-kutatási adatok szerint az FN az első fordulóban hat régióban végezhet az élen, és kettőben vagy háromban nyerhet a december 13-i második fordulóban. Az említett két régión kívül Alsace-Champagne-Ardennes-Lorraine-ben esélye lehet Florian Philippot-nak, aki a pártelnök stratégiai jobbkezének számít.
Francois Fillon volt jobboldali kormányfő szerint a szélsőjobboldal előretörése annak tudható be, hogy "a franciák dühösek". Jean-Christophe Cambadélis, a kormányzó szocialisták főtitkára pedig úgy vélte, hogy a felmérések nem a szélsőjobboldali támogatottságot tükrözik, hanem azt, hogy "a franciák félnek és van egy párt, a Nemzeti Front, amely a félelemre épít".
Tény, hogy a november 13-i merényletsorozat miatt elmaradt a kampány a választások előtt.
A Nemzeti Front korábbi bevándorló- és iszlámellenes, valamint nacionalista beszédmódja viszont most visszhangra talált a francia társadalomban, miután kiderült, hogy két öngyilkos merénylő a migránsok közé vegyülve szivárgott be Európába. És miközben Francois Hollande államfő tetszési mutatója közel húsz százalékot javult a támadásokat követően meghozott biztonsági intézkedéseknek köszönhetően, pártja, a kormányzó szocialisták népszerűsége egyáltalán nem változott.
A baloldal, amely 2010 óta egy kivételével valamennyi régiót irányítja, valószínűleg csak három vagy négy megyét tud megtartani. Az első fordulóban alig 22-26 százalékra számíthat a kormánypárt, amelyet a nem javuló, 10 százalékos munkanélküliség miatt is meg akarnak büntetni a franciák.
A jobbközép ellenzék arra számít, hogy a megyéknek legalább a felét elhódíthatja a baloldaltól. A támadások előtt még Sarkozy pártja számított a választások majdani győztesének, de az elmúlt három hétben a felmérések szerint a szélsőjobboldal elsősorban a jobboldaltól és nem a baloldaltól hódított el szavazókat. Ennek oka, hogy Francois Hollande a jobboldal számos terrorelhárítási javaslatát magévá tette, s ezzel tompította a bal- és jobboldal közötti megosztottságot.
A választás végeredménye azon fog múlni, hogy a második fordulóban a bal- és jobboldali jelöltek összefognak-e az FN ellen azokban a régiókban, ahol a szélsőjobboldalnak esélye van a győzelemre. Manuel Valls miniszterelnök jelezte, hogy a kormánypárt kész mindent megtenni ennek érdekében, Nicolas Sarkozy viszont kizárta, hogy pártja összefogna a szocialistákkal a szélsőjobboldal feltartóztatására.
A szavazóhelyiségek vasárnap reggel 8 órakor nyitnak, a legtöbb településen délután 6 órakor zárnak be, de a nagyobb városokban este 7 illetve 8 óráig lehet szavazni.
